Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

nát, egy mázsa gyertyát, 40 öreg cseber bort stb. kellett előteremtenie a kormánybiztosnak. (126) Ezek az igények próbára tették a kormánybiztosság katonai és polgári szervezetét. De voltak más, speciális feladatok is, mint Rakamazon kórház felállítása és a II., III, IV. számú tábori kórház fenntartása és ellátása. Ezek egyhavi költségét az élelmezéssel, segédszemélyzettel, cselédséggel együtt 550 betegre számítva havonként 2283,46 Pforintra számították ki, de a pénz előteremtése és biztosítása mellett az élelmezés beszerzési gondjai is a kormánybiztosra szakadtak. (128) Szemere a szabadságharc válságos menete idején gerillacsapatokat akart szervezni. Ezzel is a kormánybiztost bízta meg. Úgymond: „Nagyszerű gerilla-sereget akarok állítani. 1000 emberrel csuda dolgokat lehet végbevinni. Biztosítani lehet Felső-Magyarországot az apróbb száguldók ellen, az ellenség fészke körül 1-2 mérföldnyire, köröskörül. 2. Kell pedig bátor, vakmerő, vadász, ne mű leg betyár ember, ki inkább excessust csinál, de nem féljen. 3. Ki alkalmas tisztnek? Honvédi rangot kap. 4. Kik gerilláknak? Eleste esetében mint honvéd fog ápoltatni, sőt jutalmaztatni. Kellene kiválogatni személyes ismeretség után. A honvédségnél jobban fizettetik, a zsákmányból bővebben részesíttessenek. 5. Sőt nézz be a börtön ajtóin és ha találsz bátor, eleven, vállalkozó ügyes erős embereket (szándékos gyilkoson kívül), kinek 1-4 éve hátra van, azt töltse mint hazaszabadító. Személyesen válogasd és válogattasd meg és írj nekem. Bűnösökből vitézeket alakítunk. Sietve-sietve felelj, végezz eredményesen!" (129) Flogy ez az időszak a szabadságharc válságát jelentette, s ezt legelőbb a szállítók érezték meg, mutatja, hogy Sugár Farkas és József, Glattner Izsák, Sorger Sámuel, Klein Sámuel miskolci szállítók 1849. Böjtmás hava 17-én a szerződés felbontását kérik, mert „nem fizetett a katonaság". (130) - Az események ismeretesek, a dicsőséges tavaszi hadjárat rácáfolt a kishitűekre. De Farkassányi és a kormánybiztosság munkája egyáltalán nem kicsinylendő le, sőt nehezebbnek mondható, mint a hadvezetés, mert akármilyen körülmények között is, de elő kellett teremteni a szükséges pénz-élelmezés- és fegyver-lőszer-kellékeket, ha a ruházatban hiányok is mutatkoztak. Mészáros „Emlékiratá"-ban a kassai csatával kapcsolatosan írta: „Az egész haza, kivéve a hadügyminisztert" a honvédelmi bizottmánytól és annak fejétől kezdve lefelé - a hő, meleg és közömbös honfiak, a képviselők és felsőházi tagok, a megyei bizottmányok, tábornokok, törzstisztek, városi és falusi elöljárók, az alárendelt honvédtisztek, a már szolgált vagy most alakult honvédig, szakasz részekig, szolgákig - mind-mind intézkedett, rendezett, jót akart és furcsán haladt, hanem talán megbocsátanak, ha azt merem mondani, hogy mindnyájan hibáztak, csakhogy ki-ki másképpen". Mészárosnak ezek a szavai a szabadságharc után hangzottak el. Az elmondottakból azonban az látszik, hogy nem mindig volt ilyen sötét a helyzet, s a szabadságharc megítélésében nem lehetünk egyoldalúak, nagyon sok szép példája van az igaz hazaszeretetnek, áldozatvállalásnak. A sátoraljaújhelyi Áll. Levéltárban nem egy magánlevél van, amelyben özvegy édesanya ajánlja fel egyetlen fiát a haza szolgálatára,