Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Összeszűkült tehát Farkassányi munkaköre, de rangban fennebb jutott, mert ettől kezdve az iratok „élelmezési fő-kormánybiztosnak" szólítják. Ugyanakkor több polgári biztos állíttatott be, mint Thury István Nagyfaluban, Déri István Tiszadadán, Csuha János Balsán (Bodrogköz), Földvári Pál Rakamazon, Mihályi János Tímáron, de a Tiszához vonuló Dembinszky-hadtest számára Végh József százados személyében már katonai személyek is részt vettek a hadsereg élelmezésének ellátásában (febr. 3.) a polgári biztosok mellett. Indokolta ezt a sok panasz, amely az ellátás minőségére vonatkozott. Mihályi János pl. azt jelentette Tárcaírói 1849. január 23-án: „a legnagyobb zavar uralkodik", zabot kér a lovaknak és a huszároknak. Úgymond: „Kérem ma éjjel mindjárt küldeni néhány köblöt, hogy hajnalban kifaszolhassák ki most nem kaptak". Pedig elég nagyszámú csapat, jobban mondva sereg állott élelmezése alatt, mert másnapra 10 000 részlet kenyeret, 4000 részlet zabot kért. (114) Bobory őrnagy széna- és zabhiány miatt panaszkodott Farkassányinál, de Földváry János tábori biztos igazoló jelentésében a hiányok pótlását jelentette. Azonban azt is írta, hogy húst nem tudott szerezni. (115) A következő napon a miskolci tábori élelmezési biztos, Hauptmann Vencel jelentette Farkassányinak, hogy Mihályi János felügyelete alatt 34 ökröt, 37 tehenet, összesen tehát 71 marhát küldött Forróra. Ugyanakkor Farkassányinak küld 8 font öntött és 2 font miligyertyát. (116) A marhákat Gletter és Burger szállítóktól vette - Baloghy Menyhért, a sereg élelmezésével megbízott felügyelő a Tornában tatózkodó sereg élelmezése részére kérte, hogy az Edelényben, Múcsonyban és Borsodon raktározott kenyereket felhasználhassák, mert az élelmezés Miskolcról történvén „ez káros, mert a kenyerek megfagynak, a rögös úton lehullanak és összetörnek". (117) Ezeknek a nehézségeknek az elkerülése végett vagy legalábbis a panaszok lecsökkentése végett változtatott Klapka az egész élelmezési helyzeten. 1849. január 14ről kelt levele Farkassányihoz, melyben tudatja, hogy „A Honvédelmi Bizottmány rendeletének következtében a felsőmagyarországi tábor főparancsnokságát Mészáros hadügyminiszter úrtól tegnap, azaz e hó 13-án átvettem, mely körülményről minden kormánybiztos urat ezennel értesíteném, egyszersmind felkérem, hogy ezen terhes hivatásom ügyeiben, amennyiben kormánybiztos úrnak is körébe vágnak, nekem erélyes közremunkálása által segédkezet nyújtani szíveskedjék". (118) De éppen a mozgó front miatt, újabb csapatok összevonása miatt az ellátási nehézségek fennforogtak, a központi intézkedés nem bizonyult elegendőnek. Hankó János élelmezési biztos Kótajból azt jelentette, hogy amennyiben nem kapnak élelmiszereket, „az itten lakozó Zichermann Emmanuel nevű szállító zsidót akárminek kiszolgáltatására - miután nála nagyszámú zab találtatik - előrántom, s utasításom szerint teendek". Zab és élet vásárlására pénzt kér, de annyit tud vásárolni, amennyi a raktárban elfér. (119) Szemere sem volt tétlen, hanem mint teljhatalmú kormánybiztos Nagyfaluból január 27-én erélyes utasítást adott Farkassányinak: „Figyelmeztetem Önt a következőkre: 1. a holnapi elrendezés, elhelyezés iránt értekezzék a fővezérrel. Két lehetőség van.