Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

foglaló munkák tartalmaznak. Még Szendrei munkájából és Breit stb. munkákból csak az események adatszerű felsorolását, elemzését kapjuk, de a hátország szervező munkájáról, a hadsereg és nemzetőrcsapatok mindennapi életéről, a lakosság részvételéről a kormánybiztosi iratok tudósítanak bennünket. Éppen ezek az iratok bizonyítják be azt az állításunkat, hogy minden megye a maga sajátos adottságainak megfelelően vett részt a szabadságharcban, annak gazdasági-politikai szervezésében, s e téren lehet ugyan általános megállapításokat tenni, sematizálni, dogmatikus tételeket és magyarázatokat adni nem. Kossuth jól látta már a népképviseleti országgyűlés idején a főveszedelmet, a fegyveres ellenforradalmi akció lehetőségét; ezért fordította minden erejét már 1848 szeptembere előtt az ország erőinek egyesítésére és a forradalmi háborúra való felkészülésre. (7) A Honvédelmi Bizottmány és a kormánybiztosi intézmény létrehozása csak előkészület volt, védekezés megszervezése a fenyegető fegyveres beavatkozás ellen. E tekintetben azonban megyénk és az északi terület (északkeleti rész) lemaradt, minthogy a nyugati országrészek (Dunántúl és Felvidék) volt elsősorban veszélyeztetve. Pulszky kinevezése ezért váratott egészen addig, míg Simunich Boldizsár a Duklaihágón be nem tört. De ekkor Kossuth sietett jóvátenni a hibát, s egyidőben kinevezte a kormánybiztost is, elrendelte a népfelkelést. (8) Irányi Dániel teljhatalmú kormánybiztos már két hét múlva szükségesnek látta, hogy Farkassányi a fővezért, Pulszkyt a táborba kövesse a vezérlet eredményes működésének biztosítására („... mert különben a vezérlet felakad") (9), s helyette egy másik „biztos ember" kijelölését kérte. A fővezér és a kormánybiztos együttműködése végigkísérhető a megjelölt időszakban, bár a fővezér személyében többször következett be változás, munkakörök elhatárolására is többször sor került, a fővezérek elgondolása szerint (különösen Klapka fővezérsége idején). A fővezér és a kormánybiztos Kassán működött, s teljhatalmú kormánybiztos (Irányi Dániel) Eperjesen. Ez a területi megosztottság 1848. október 14-től december 11-ig volt így. Erre az időszakra esik „a fegyveres ellenállás megszervezésének és a békés termelés hadigazdálkodásra való átállításának munkája". (10) Farkassányi ez alatt az idő alatt elég gyakran intézkedett katonai kérdésekben is. Úgy látszik, ő volt ezen a területen a szabadságharc északi táborának „mindenese". Erre az Országos Honvédelmi Bizottmány bizalma jogosította fel, hiszen erélyességéről volt ismert. (11) A mi megítélésünk szerint és a bekövetkezett hadiesemények mérlegelésével, ebben a kassai szervezésben túltengett a kormánybiztos hatáskör, noha Kossuth sem kicsinyelte le a közigazgatási feladatokat a honvédelem előkészítésének időszakában (12), de a hadvezetés vagy más kérdésekkel volt elfoglalva (szervezés, kiképzés), vagy nem volt elég erélyes a kezdeményezésre. A későbbiekben látni fogjuk, hogy még a kiképzésről is Farkassányihoz jelentenek az őrnagyok (pl. Szepsiből), s hatásköre csak akkor változott meg, amikor új főparancsnok, Mészáros, később Klapka vette át az irányítást. Kü-