Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

lönösen Mészáros fővezérsége idején építhetett ki magának nagyobb szervezetet a ren­delkezésére álló 3-4 hét alatt az élelmezési biztosok számának emelésével és a köz­igazgatás szélesebb körű bevonásával. Igaz, hogy a közigazgatási tisztviselők részvéte­lére nézve Szemere erélyes intézkedéseket is tett. „A haza vésznapjaiban a tisztviselő­kar az, amelynek legfőbb kötelessége éber figyelemmel lenni, és állását az utolsó per­cig el nem hagyni, és azt ismét, amint a körülmény megengedi, elfoglalni. - Ellensé­geink visszavonultak, táborunk, a kiindulandó e megye körébe lépett, előre haladó, melynek ellátásáról gondoskodni, azt előmozdítani a tisztviselők kötelessége, és azok­nak egyike sincs. Én, kit a kormány az élelmezés kötelességével bízott meg, tisztvise­lőség segedelme nélkül nem vagyok képes rendeltetésemnek megfelelni, pedig annak megfelelni akarok is, kötelességem is, s hogy ezt tehessem, legszigorúbb eszközöket is használni el vagyok határozva, azonban még ezeket teszem, Címzett alispáni hiva­talt szólítom fel, miszerint e megkeresésem vételével minden tisztviselőket szólítson fel és kötelezze; hivatalos rendeltetési helyüket foglalják el és arról, hogy ezt tették, jelen­tésüket alispán úrnak küldjék be, ki azt vélem közölje, hogy ennek nyomán az élel­mezés iránt a tisztviselő urak által intézkedhessek, jelesül tegye a járásbeli főszoí­gabíráknak kötelességévé, hogy azok, mint seregünk járásukba belép, rögtön nálam a főhadiszálláson megjelenjenek, alárendeltjeiket pedig úgy helyezzék, hogy azok a ren­deleteket haladéktalanul vehessék, s megbízásukat teljesítsék és egyszersmind adja tudtukra, hogy az, ki e rendeletnek nem engedelmeskedik, honfiúi legszentebb köte­lességét megszegni merészeli, magát a legszigorúbb bánásmódnak fogja alája vetni; a hazát meg kell menteni és az, aki ebbeli kötelességében hanyag és tétlen, nem fog kí­méltem! Ha szigorúbb eszközökkel kell élnem, fájlalni fogom, de megteszem, amit a fenti cél elérésére állásom parancsoland. Ezen kormány nevében tett rendeletem sike­rét várva maradtam... Szikszói főhadiszállás, X-ber 31-én 1848". (13) Simunich elvonulása Morvaországba még nem borította fel Farkassányi polgári­élelmezési és hadiszervezetét, azonban Schlick betörése, különösen pedig a budaméri vesztett csata a kormánybiztos székhelyének Miskolcra helyezését hozta magával. Itt Farkassányi egészen új, de a régihez hasonló szervezetet akart létrehozni. Ennek érdekében „Előterjesztést" nyújtott be az új teljhatalmú kormánybiztos­hoz, Szemeréhez és az új főparancsnokhoz, Mészáros Lázárhoz. Ez az Előterjesztés már kevesebbet beszél nemzetőrcsapatok szervezéséről, s úgy látszik, Farkassányi maga is jobban tisztában volt feladatkörének határaival, felelősségével, nehézségeivel, s mun­káját már csak a beszerzésre, az élelmezés biztosítására korlátozta. Azonban még min­dig nem számolt a meggyorsult katonai eseményekkel, inkább polgári, közigazgatási téren maradt, s mint ilyen elméleti elgondolása javára írandó. Az ő feladata lett volna a hadsegédekkel, beszerzőkkel, szállítási biztosokkal és megfelelő személyzettel a ke­nyér, a széna, zab, szalma és egyéb részletek, a hadfelszerelés kellékeinek előterem­tése, tárolása és biztosítása. Az osztályparancsnokok csak a pénzt utalványozták vol-

Next

/
Thumbnails
Contents