Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)
VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL
Ember Győző, Spira György és még sok neves történész tollából jelentek meg idevonatkozó munkák. Legutóbb a már hivatkozott Boais József: „A Felső-tiszai Hadtest 1848 december-1849 február" című tanulmánya". (5) Szólanunk kell a forrásokról és forráskiadványokról is. Ha áttekintjük az 1848/49-es magyar szabadságharc történetének hatalmas irodalmát, azt látjuk, hogy azok elsősorban azokra a hiteles forrásokra támaszkodnak, amelyek központilag együtt maradtak fenn országos intézményekben, hivatalokban. A Magyar Történelmi Társulat által kiadott „Kossuth Lajos 1848/49-ben" I-II-III-IV-V. kötetei (6) mellett jelentős segítség Beér János (szerk.) „Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés" (Bp. Akad. Kiad. 1954.), valamint Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Akadémiai Kiadó 1950) c. művek. Azonban nem mehetünk el szó nélkül a megyei levéltárak még rendezetlen és kiadatlan anyaga mellett sem, hiszen ezek között még mindig előbukkannak olyan pregnáns dokumentumok, amelyek egy-egy esemény értékelésében vagy bemutatásában speciális helyi megoldást, gyakorlatot bizonyítanak a hadseregszervezés, ellátás, kiképzés, a kormánybiztosságok működése, feladatköre területén. Ezek között a megyei levéltári anyagok között elsősorban a miskolci Állami Levéltár „Farkassányi iratok"-ra hivatkozunk, de a sátoraljaújhelyi és egri Állami Levéltár idevonatkozó iratait is átvizsgáltuk, a Hadtörténeti Levéltár és Országos Levéltár iratanyaga mellett. Utóbbiban 1956 előtt még a teljes „Borfonkay iratok"-at. A miskolci Állami Levéltárban található „Farkassányi Iratok" két csomóban tartalmaznak a kormánybiztosi munkakörre és a hadsereg szervezése egész területére vonatkozó dokumentumokat 1848 szeptemberétől 1849 márciusáig. Ebben a reguláris és nemzetőrségi csapatok felvonulása, elhelyezése, ellátása, felszerelése mellett a nemzetőrségi csapatok szervezésének, kiképzésének kérdései is szerepelnek, sőt a hadműveletek lefolyásáról és következményeiről küldött polgári közigazgatási jelentések is, a beszerzés, hadiipar kérdéseivel. Felöleli a kormánybiztos működésének egész területét, viszonyát és kapcsolatát a hadvezetéssel, a közigazgatással, a lőszer, ruházat, kórház, élelmezés kérdéseit. A sátoraljaújhelyi levéltár nagy magánlevél-anyaga szép bizonysága a szabadságharc résztvevőinek önkéntes áldozatvállalásáról. De találunk itt nemzetőri kimutatásokat, lajstromkönyvet, parancskönyvet. Ezen kívül több adatot a nemzetiségi mozgalmakra és a klérus magatartására. Az egri Állami Levéltár csekélyebb anyaga a Nemzetőri Parancskönyvből, a Jászságból, Nagykunságból és Hevesből kiindított és Heves-Borsod megyében összegyűjtött sereg létszámjelentéseiből, e csapatok szervezéséből és ellátásáról szóló iratokból áll. Ezek a kormánybiztosi iratok és vonatkozó megyei iratok, szinte naponkénti feljegyzések kiegészítik mindazt, amit a felsorolt és fel nem sorolt tanulmányok, össze-