Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

lomnak. Megfogadtam magamnak, hogy az események, szintúgy mint a szereplő személyek tekintetében csak egy erő és szenvedély által engedem vezettetni tollamat: az igazság ereje, a szabadság és hazaszeretet szenvedélye által; nem tekintve, nem kérdezve soha, tetszik-e vagy nem az illetőnek."(1) Breit József „Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története" igyekszik rámutatni az okokra is az egyes hadiesemények alakulásánál, de inkább az adatszerűség jellemző munkájára. (2) Gracza Györgynél elbeszélő, leíró leírását találjuk a szabadságharcnak, Mészáros Lázár Emlékirataiban a katonai-politikai események egymásutánságában a maga szerepével foglalkozik - dicséretére mondva a munkának - a saját hibáit is bevallva. Borsod vármegye és Miskolc város vonatkozó eseményeivel több országos és helyi munkában találkozunk. Elsősorban Szemere Bertalan: Összegyűjtött munkái-ban (3) olvasunk az itteni eseményekről, de Papp: Okmánytár, Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848/49-iki forradalom idején, Asbóth Lajos: Emlékiratai, Rustow: Az 1848/49-diki magyar hadjárat története, Pest, 1866. stb. Helyi anyagaink közül első helyen kell említenünk dr. Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helytára, Miskolc, 1911. c. művének IV. kötetét. Ebből könnyen megállapítható, hogy a már idézett Breit munkájára támaszkodik, kibővítve adatait a helyi levéltár forrásanyagával. Érdekes motívumokat használ fel Egressy Ákos: Emlékeim az 1848/49- évi szabadságharc idejéről című könyve. De ma is forrásértéke van Szűcs Sámuel, Szűcs Lajos és Szűcs Miklós „Naplójáénak - az utóbbi hollétéről nem tudunk, csak feldolgozásból ismerjük adatait, amelyek a szabadságharc katonai történetére vonatkoznak. (4) Szűcs Sámuel és Szűcs Lajos Naplói most vannak feldolgozás alatt. Időnként jelentek meg visszaemlékezések a Miskolci Értesítőben és a Borsodmegyei Lapok-ban, amelyekben a város ellenzékisége többször tendenciózusan adott kifejezést 48-as hagyományainknak. Ezek a hagyományok a városban élő vagy élt személyiségek alakjai köré fonódtak, s a miskolci Horváth Lajos maga is foglalkozott azzal, hogy összegyűjtse a szabadságharcra vonatkozó, Szemerétől származó iratokat, fogalmazványokat, kormánybiztosi dokumentumokat. Ezek a miskolci Állami Levéltárban külön „Horváth Lajos hagyatéka" címen vannak nyilvántartva, Farkassányi Sámuel kormánybiztosi iratain kívül. Felszabadulásunk új alapokra helyezte történetírásunkat. Szükségessé vált a hagyományosan őrzött régebbi történelmi munkák éltékelése, átvizsgálása, forrásanyaguk kibővítése. Ehhez járult az 1948/49-es centenárium, amikor megint az érdeklődések homlokterébe kerültek 1848/49 eseményei. A Magyar Történelmi Társulat legjobb történészei fordultak e kérdés új vizsgálata felé, s előbb többen „Az 1848/49-es szabadságharc" címen adtak ki gyűjteményes munkát, melyet csakhamar követett a Kossuth Emlékkönyv I-II. kötete. Révész Imre, Andics Erzsébet, Mód Aladár, Mérei Gyula, il