Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

VERES LÁSZLÓ (Miskolc, Herman Ottó Múzeum) A Herman Ottó Múzeum közművelődési és tudományos tevékenysége Magyarország legtöbb vidéki közgyűjteményét a vármegyék alapították. A múzeumok sok helyen a levéltárak kebelében, mintegy annak égisze alatt alakultak ki, míg a fejlődés szükségessé nem tette, hogy önálló intézményekként a levéltárakból kiváljanak. (Klein G. 1938.) Borsod vármegye és Miskolc város múzeuma a polgárok kezdeményezésének köszönhette megszületését. A 19. század második felében erős közművelődési mozgalom indult meg Miskolcon, amely 1893-ban Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület megalakulásához vezetett. Az egyesület rövidesen Borsod-Miskolczi Közművelődési- és Múzeumi Egyletté bővült. Az 1899 elején elfogadott alapszabályban 3 célkitűzést fogalmaztak meg: könyvtár, képtár és múzeum létrehozását. (Vargáné Zalán I. 1971.) E célkitűzések jegyében 1899 végén alakult meg a Borsod-Miskolczi Múzeum, amely az egykori református főgimnázium épületét 1930-ra teljesen birtokba vette és itt működött az intézmény 1973-ig, 1953 óta már Herman Ottó Múzeum néven. (Leszih A. 1955, 1956.) A Borsod-Miskolci Múzeum 1907-től vált igazi múzeummá. Ettől az időtől forrott egységbe a hármas múzeumi alaptevékenység: a gyűjteményfejlesztés, a tudományos feldolgozás és a kiállításokon történő bemutatás. A közgyűjtemény igazi múzeummá való fejlesztésében meghatározó szerepe volt Leszih Andornak, aki 1949 végéig látta el a múzeumőri teendőket. (Lajos Á. 1966.) 1907-1913 között a paleolitkutatás, a néprajzi gyűjtőmunka kiterjesztése és a megye flórájának és faunájának gyűjtése volt a múzeum alapfeladata. 1913-ig a Közművelődési és Múzeumi Egyesület tartotta fenn a múzeumot. 1913 végén a vármegye és Miskolc városa vált gazdájává. A két világháború között a korábban megfogalmazott célok közül csak a paleolitkutatás programja élt tovább. Előtérbe került a numizmatikai gyűjtemény fejlesztése és az egyházi műkincsek megmentése, múzeumba szállítása. 1950-ben államosították a múzeumot, s ettől kezdve 1963-ig közvetlen minisztériumi irányítás alá került. Mint minden magyar múzeum, a miskolci is az államosítás után vált fokozatosan tudományos intézménnyé. Az 1950-es években alkalmazták az első szakképzett régészeket, történészeket, etnográfusokat és restaurátorokat. A múzeum szinte létesítésétől kezdve részt vett a város és a megye kulturális életében és többoldalú tudományos feltárásában. Századunk elején már évkönyvet bocsátott ki, amely sajnos az első világháború után elhalt. Az intézmény szélesebb körű publikációs tevékenysége csak az államosítás után bontakozhatott ki. (Tóth L.-né-Viga Gy. 1978.) 1955-ben indult