Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

után ehhez az új költői minőséghez igazodott az új írók népesebb csoportja, elsősorban a Nyugat harmadik, majd negyedik nemzedéke. A tárgyias-intellektuális stílus nagy ellenhatások hordozójaként és eredményeként alakult ki. A Nyugat és a legtöbb avantgárdé stílus szubjektivizmusát nagyfokú objektivitás váltotta fel és ezzel összefüggésben a hangulatkultusz helyett az intellektualitás és a hangulatnál megbízhatóbb tárgyi világ igénylése vált alkotási elvvé, ami - mint láthattuk - nagymértékben megváltoztatta a stílus sajátosságait és a stíluseszközöket. És nagy ellenhatások hordozója az új, a posztmodern irodalomhoz viszonyítva is. Fő jellemzője és egyben szervező elve a szerkesztettség, a tiszta és tömör stílusforma. Ennek mindenben ellenlábasa a posztmodern irodalom stílusa: az intertextualitásból fakadó sokszínűsége, szerkezeti körkörössége, a szemantikai egységek közötti megnövekedett távolság. (1. erről részletesebben Szabó 1998.). IRODALOM Bata Imre: 1973 (Hozzászólás) Vita a Nyugatról. Szerk. Kabdebó Lóránt. Budapest Kenyeres Zoltán: 1974 Gondolkodó irodalom. Akadémiai Kiadó. Budapest Szabó Zoltán: 1980 Gondolatok a tárgyias-intellektuális stílusról. Magyar Nyelvőr 1980. 2. Szabó Zoltán: 1998 A posztmodern irodalom főbb stiláris sajátosságai. Magyar Nyelvőr (megjelenőben). Rövidítések MIrT= A magyar irodalom története I—VI. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1964-1966.