Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

rinc sok versében (pl. Az egyálmaiban) az intellektualitást a reflektáló hajlamú és a költői én aprólékos boncolására beállított poétaság szüli. Az értelmességként, meditációként felfogott intellektualitás - mint már fentebb is említettük - sok mindenben hasonlít a tudományossághoz. S mégis a kettő között nagy a különbség. Erre a különbségre gondolhatott József Attila is: „A líra logika, de nem tudomány" (Ha lelked, logikád). Ez az intellektualitás, értelmesség meghatározza, alakítja, színezi a kifejezés módját. Ezt ismét József Attila véleményével világítjuk meg: „Az ember életében az értelemé a formaalkotás szerepe... a tudatnak, léleknek mélyéről felmerülő képeket értelmesen rendezi, közvetlen jelentést lehel beléjük, és a jelentéseket közvetlen értelmi viszonyban foglalja össze" (Kassák Lajosról írt bírálata 1931), (a kiemelések tőlem). És sokat mond számunkra az is, ahogyan Babits Németh László kifejezésmódját jellemzi: stílusa szereti ránk villogtatni gondolata fényét (Nyugat, 1933). 6. Mi is ennek a stílusnak a lényege? Egészen röviden ennyi: a fő közlési eszköz maga a szerkezet, ami önmagában véve is a már többször említett takarékossági elvnek egyik megnyilvánulása. A vers ugyanis csupán tényekben állítja magát. A tárgyi elemek közlő funkcióját az összekötő sokféle összefüggés biztosítja. Ezeket az összefüggéseket külön szavak, külön elvi elemek nem jelölik, hanem a szerkezet világítja meg. Ilyen szerkezeti elv, szerkesztési technika például a szűkítés, a tágítás, az ellentét. József Attila a Holt vidék című versében fokozatosan szűkíti a látványt: környék (pusztaság, mező, tó, erdő, szőlő) tanya (ház, ól) szoba parasztokkal. A szűkítés a lényeg kimondása felé való közeledéssel párhuzamos. így jut el az ok felfedezéséhez. Uraságnak fagy a szőlő. A kisebb egységekben, a mondatokban is megnőtt a szerkezet jelentősége. A mondatszerkezeteknek sok új típusa alakult ki, például Babitsnál a lépcsőzetes és a kettős függésű mondatfűzés. És megnőtt a grammatikai stíluseszközök jelentősége. Ez a változás önmagában véve is fontos fejlődéstörténeti mozzanat. Azelőtt ugyanis hosszú időn át a szemantikai jellegű eszközök, például a hangulati és érzelmi telítettségű szavak, képek uralma, elsőbbsége jellemezte a századforduló irányzatait, részben pedig az avantgárdé több stílusát is. Most pedig újabb és újabb grammatikai alakzatok terjedtek el, mint amilyen például a hasonló hangalakúságból fakadó, a tárgyragból és igeképzőből összeálló grammatikai párhuzam, amely az értelmi összefüggéseket emeli ki: Sohase sejtheted az igazit, / de tán maga az út eligazít (Szabó Lőrinc: Csavargók). 7. A tárgyias-intellektuális tendencia az egyszerűsödés és klasszicizálódás, amely az első fázisában ellenhatás volt a Nyugat szépségkultuszának feltűnő sajátosságaira, a második fázisában pedig ellenhatás volt az avantgárdé stílusok túlzásaira. Az egyéni stílusoknak az egyszerűsödés folytán kialakult új változata, ami rendszerint átfogó szintézis, értéke és minősége szerint pedig egy újszerű klasszicizálódás: végtelenül tiszta, tömör és fegyelmezett kifejezési mód, cizellált formákban remeklő stílus. József Attiláék