Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

fedezhetjük fel (Rába: MIrT. V. 245.). József Attilánál a cél a dolgok lényegéig, a törvényekig látni (Tamás Attila: MIrT. VI. 354.). Szabó Lőrinc 1927 után írt versei a világ tárgyi leírására épült intellektuális líra korszakát alkotják (Rába: MIrT. VI. 448.). Illyés Gyulánál a tárgyiasságban mindig érezni lehet a gondolati erő feszítését, az értelem munkáját (Béládi: MIrT. VI. 470.). Németh László sajátos műfajában, a tudatregényben a főszereplőn át való kitekintés lényege a mélyebb értelem keresése (Béládi: MIrT. VI. 519-). Radnóti Miklósnál az az intellektualizálódási folyamat megy végbe, amely ekkortájt például az öregedő Babits költészetére is jellemző (Imre Katalin: MIrT. VI. 533.). 3. A magyar irodalomban kibontakozott tárgyias-intellektuális stílus nem rokontalan. Hozzá hasonló, vele részben egybeeső tendenciát más irodalmakban is ismerünk. Ilyen mindenekelőtt a német új tárgyiasság (Neue Sachlichkeit), a tény irodalom sajátos műfajai, főleg a riport- és a dokumentumregény, például Erich Kästner, Alfred Döblin, Gottfried Benn, Hans Carossa, aztán más megnyilvánulásokban egy időben Rilkénél „a versbe intellektualizált szobrászat", vagy ami másutt részben ehhez hasonló, az például Eliot, Reverdy, Ezra Pound, Macleish költészetének egy-egy rövidebb szakaszában figyelhető meg. Ide vonható tovább a dokumentációk alapján író Upton Sinclair, az úgynevezett „muckraker" (szennyben turkáló) írók csoportjának legkiemelkedőbb tagja. A német új tárgyiasság a képzőművészetben a nonfiguratív művészettel szemben a tárgyi világ ábrázolását állította az alkotás középpontjába, például Otto Dix, Alexander Kanoldt, Georg Schrimpf. Az építészetben és az iparművészetben ez összefügg a funkcionalizmussal, amelynek alapelve az, hogy a gyakorlati alkalmasság, az ahhoz való igazodás a szépség forrása. Ismertebb képviselői H. van de Velde, Frank Lloyd Wright, Le Corbusier. Ez a felfogás nem áll távol a takarékosság elvét valló konstruktivizmustól (pl. a már említett Le Corbusier vagy a német Walter Gropius a maga Bauhaus mozgalmával). Különben a konstruktivizmus - mint látni fogjuk - alkotórésze a tárgyias-intellektuális stílusnak. És rokon művészettörténeti tendencia még az absztraktivizmus is. 4. A tárgyiasság és intellektualitás régi sajátossága a költőiségnek, a stílusnak. Kezdettől fogva voltak olyan írásmű-csoportok, amelyekben az egyik vagy a másik feltűnt. Ilyen például a reneszánsz és a klasszicizmus formaalkotásbeli egzaktsága, racionalitása vagy Arany János és a népnemzeti költők képeinek a szubjektivitást elrejtő tárgyiassága (a szubjektív érzelmeket tárgyias képek mögé rejtették), továbbá Reviczkyék hangulatköltészetének és Komjáthyék preszimbolizmusának elvont, fogalmi beszéde. A húszas években mindkettő erőteljesebb lett, és - ami ennél is fontosabb - egymással összefonódva, egymás jellegét és funkcióit kiegészítve önálló egységet alkotó irányzattá, stílusfejlődési tendenciává fejlődött. Kialakulásának közvetlen alapja a líra- és prózatípusok megváltozása. Új típusok fejlődtek ki, mint amilyen például a reflektáló vagy az analizáló vers, az önmegszólító verstípus vagy az esszéregény, mind olyanok, amelyek intellektualitást és tárgyiasságot igényeltek. És egy új versgondolkodási mód is kialakult, olyan, amelyben már nem az élmény a fő téma, mint a hagyományos élménylírában. A kettő közötti különbséget Ba-