Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Üres lesz már ez az öreg iskola. Édes rózsám olyan mostan a világ, A katona százszor szebb mint a diák. Én is úgyis beálltam már bakának, Adj egy csókot a búcsúzó diáknak. " írt a kötetben a győzelmes harcokról, a vesztes csatákról, az elesett diáktársakról, a hazavárás és hazatérés reménységéről. Ez utóbbi 1914-1916 között még egyre halványabb lett. Második kötetének címe: Nehéz idők. 1919-1920 közötti verseit tartalmazza. A tartalom két részből áll: 1. 1919. Ebben az alábbi alrészek vannak: a. Vihar fészekrakáskor, b. Az országúton, c. Vonaton a Vág mellett, d., Távolból, e. Távol a hazától. Utóbbiban szól a menekültek idegenbe jutásáról, ilyen versek a Távol tőled, távol, Bujdosóvá lettünk, Mit suhoghat a szél, A legszebb ősz, f. Epilógus, g. Az év utolsó napjai. Ezek a versek már a nemzeti hadsereg bevonulásakor születtek, a csehek, románok után Miskolcra is bevonul Horthy serege, ezt köszöntötte a költő. Az 1920 című második részben a párizsi békekötés, a Tiszántúl felszabadulása, de Segesvár, Kolozsvár elvesztése felett írt verse. Szabolcska Mihálynak is írt, akinek „Erdély üzen" című verse litografálva terjedt Erdélyben titokban. Másik verse: Üzennek a magyar harangok. Felolvashatnám, mert nekünk fáj az, amit ír. A mai diákok, mai tanárok nem értik. De mert a II. világháború alatt írt verseiben is szó lesz, inkább említem a Kisfiam születésekor, Gondolatok egy bölcső felett című versét. Az „Utolsó vers" a kötet záró költeménye. Ez sem örömteli: Csak a lanthúr rezdül utolsót Ebben a síró könyvben. De a szívemben van még nagyon sok Kesergő, fájó könnyem. Csak a szó az, mi elhal itten. De szívem egyre fáj még, Csak úgy fáj még tovább is szívem Szegény hazámért. 1925-ben jelent meg Szigethy Ferenc Vidéki versek című kötete. Ennek hangja sokkal békésebb. Szabolcska Mihály a temesvári ugyancsak református pap-költő írta hozzá az előszót. Őt a vidéki élet idilljének költőjeként ismerte az ország. Az irodalomban különbséget tettek városi és falusi költők között. Maga Ady is lenézte a vidé-