Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Ugyanekkor Bank Sándor, aki maga is irodalomtanár volt, méghozzá nagy műveltségű, aki ugyancsak benne élt az akkori Lévay József Közművelődési Egyesületben, de a város más, kereskedelmi, közgazdasági, politikai életében is, azzal egészítette ki életművének értékelésében ezeket a szavakat, hogy „Minden érzése, gondja, vágya, képességének minden megnyilatkozása, munkájának minden értéke és eredménye e városból, e város levegőjéből sarjadt, de egyúttal mindenkor a városért buzogott."...„Nincs miskolcibb ember Sassy Csabánál!" Ezután a fecskéhez hasonlítja, mely visszatér, majd a pintyőkéhez, verébhez, sármányhoz, melyek a dermesztő hideg télben is itt maradnak. S a városnak a századfordulótól átélt sorsa Sassy Csaba itteni tartózkodásáig valóban benne van megörökítve verseiben, dalaiban, újságíró és színműíró alkotásaiban. Ki volt tehát ez a Sassy Csaba? Az Irodalmi Lexikon szűken és tömören ismerteti életrajzi adatait: Miskolcon született 1884. január 26-án, meghalt Pécsett I960, június 23-án. Költő, újságíró. A gimnáziumot szülővárosában végezte. 1903-ban a kolozsvári Ellenzék segédszerkesztője, 1906-ban a Budapest, 1907-ben az Arad és vidéke munkatársa volt. 1907-14 között az Ellenzék felelős szerkesztője. 1905-18 között frontszolgálatot teljesített s közben a 10es Honvéd és a 28-as Újság című lapok vezetője volt. A 20-as évektől Miskolcon dolgozott, mint a Miskolci Szemle felelős szerkesztője, a Magyar Jövő munkatársa. 1909ben a Heten vagyunk című antológiában költeményei Kaffka Margit, Reinhard Piroska verseivel közös kötetben láttak napvilágot. Művei: Futó csillagok, versek, Miskolc 1904, Előre, versek Miskolc 1906, A cigánysorról, versek, Miskolc 1910, Tűzhely mellől, versek, Miskolc 1910, Miskolci útmutató 1910, Frontról frontra, versek Miskolc, 1917, A csiki határszélről, versek, Miskolc 1918, uo. Ópiumálmok, versek, 1918, Tízesztendős kuruc bánat, versek, Miskolc, 1924, Hét ország frontján uo. 1930, Háborús napló 1915-1918 I—II. kötet Miskolc 1930, Erdély, versek uo. 1940. 28-as könyv I—

II—III. uo. Megzenésített nótái népszerűvé váltak. íme a lexikon ismertetése róla. De ami kimaradt: volt pataki diák is, budapesti is, a nyilasok is elhurolták, aztán az 50-es évek elején kitelepítették a Hortobágyra. De ezeken kívül hadd mondjuk el, hogy nemcsak kötetei jelentek meg, hanem külön-külön is sok verse volt a napilapokban, irodalmi lapokban, a Miskolci Szemlében, Magyar Jövőben, országos folyóiratokban, de külön említést érdemel az, hogy az I. világháborúban tábori levelezőlapokra nyomtatott verseinek bevételéből segélyezték a hadiárvákat és hadiözvegyeket. Tudunk arról is, hogy a fronton együtt lévén Meilinger Dezsővel, képes-verses levelezőlapokat is csináltak ugyanilyen céllal. Ez az a Sassy Csaba, akiről 1945 óta nem hallott a város, akit nem ismernek az „új miskolciak", de hogy a régi miskolciak szívében ott él, bizonyítja a mai estünk résztvevőinek sokasága. Idézzük meg most a régi Miskolcot, Sassy Csaba emlékét, költészetének főbb és jellemző mozzanatait!