Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Juhász Gyula is hitt az emberben, Dsida is hisz ebben az örökvalóságban. Már hivatkoztunk a vers pár sorára, a versciklus címe pedig ez: Tudom az ösvényt. Betegségében is él benne egy felsőbb védelem hite, olyan megérzés, amely vigyáz reá. Ezt kéri a Chanson az őrangyalhoz című versében. Másik alapgondolat Dsida költészetében a természet vonzása. Idill és életkép van a Vendéglő havas hegyek között című versben. S ha van impresszionizmus, a külvilág mély lelki hatásának kifejezése a költészetben, ebben a versben megtaláljuk azt. Színesztézia - mit Tóth Árpád használt sokszor - van a Templomablak című versben, de itt is a látvány által kiváltott gondolat, érzés, feloldódás, lelki emóció az, ami a falak, ablakok láttán kifejezésre jut. Az élmény ugyanaz, ami Reményik Sándornál volt, de a kifejezés művészete más. A vallásos alapvető emberi világgal szemben az emberek lelkébe való beleélés is Dsida egyik világa, költészetének eszenciája. Hulló hajszálak elégiája című versében így ír erről: Hiszen mindenki szíve voltam Minden sírhantra én hajoltam, Minden bölcsőnél ottan álltam, Minden porontyot én dajkáltam, Én tanítottam én neveltem Minden kunyhóban én teleltem. Én jártam mindig minden útban, Én szerettem és haragudtam, Én éltem, sírtam és daloltam Mindenki helyett. Költő voltam. Azt is mondják róla, hogy József Attilának nemcsak kortársa, hanem eszméinek ismerője volt. De éppúgy, mint Reményik, a kisemberek gondját is magában hordta. Bútorok, Legyen áldott, Itt feledtek, Hammeini legenda, Az utcaseprő, Amundsen kortársa, Közöttük élek, Öreg postás a város végén, A tó tavaszi éneke, így dúdolok az utcán című versek a bizonyítékok erre. A Bútorokban a munkanéküliek kérdését veti fel. Emberszeretet, humanizmus, internacionalizmus, békevágy, közéleti tisztaság, becsültes munka, szerelem, szépség, humor, öngúny, természetkedvelés, a halállal való szembenézés, a valóság erejébe vetett meggyőződés mellett keveset fordított a külvilág leselkedő rémeire, a háborúra, a pusztulásra, ám már említett nagy világkatasztrófa gondolata mellett. Költői hitvallása, ars poétikája egy általános emberi érzés- és gondolatvilág belső kifejezése, ebben a Pásztortüzek Reményikkel ellentétes hangulatában rezignáltsá-