Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

ket, a földek felmérését, a házak megszámozását, a közteherviselést, a statisztikai adatszolgáltatást. Őszinte, tüzes, de szűk látókörű hazafiságról beszélnek egyes irodalmárok. A szereplők, így a nótárius is a népi életmódot képviseli, mintegy patriarchális kapcsolat van a nép és a nótárius között. Néhol a gorombaság is sajátos magyar jellemvonás. Túlzása az egyenességnek. Ezzel szemben vannak szentimentális jelenetek, mint mikor búcsúzik, ölelik, csókolják egymást, hullnak könnyeik. A mű legmaradandóbb értéke a korabeli dolgok alapos szemrevételezése, leírása, hiteles rajza. Néhol realista, máshol a rokokó érvényesülése. Baróti Dezső „dekadensnek" állítja be azt a képet, amit Gvadányi fest a magyar életről. De a magyarságba mindenki beletartozik, aki itt él, legyen az paraszt vagy városi polgár, előkelő kancellista vagy kérelmező iparos. Barokk örökséget is vélnek felfedezni a műben, mint a Gyöngyösi-strófát. Ebben a ragrímek utalnak a régi magyar verselésre. Érdeme nagy szókincse. De hogy ne legyen vége a nótáriusról való elbeszélésnek, 1796-ban megírta a folytatást is: A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testamentuma címen. Mások is írtak újabb folytatásokat, nyilván a mű sikerére való tekintettel és a népszerűség-kereséssel, amit Gvadányi harcolt ki. Kiolvasható a műből azonban az is, hogy a francia forradalom és magyarországi hatása kérdésében szinte dicsőíti I. Ferenc abszolutizmusát. így szemléletében Gvadányi konzervatív marad. Sokszor az eszmei kérdésekben félművelt. De a népi babonavilág ismerete (Tóty Dorka javasasszony) is pozitívumként említhető. 2. A falusi nótárius című munka mellett a legnagyobb jelentőségű mű a Rontó Pál. Teljes címe: Rontó Pálnak, egy Magyar Lovas közkatonának és gróf Benyovszki Móricnak élete földön, tengereken, álmélkodásra méltó történeteiknek s véghez vitt dolgaiknak leírása, amelyet hazánk dámáinak kedvéért versekbe foglalt gróf Gvadányi József magyar lovas generális Pozsonyban és Komáromban 1793Itt már neve kiírása is szerepel, hiszen a Nótárius mintegy kísérlet volt, hogy hogyan fogadják. A népszerűség pedig nagy kísértés, így ez a mű több kiadást is megért már Gvadányi halála után, kedvelt olvasmány volt. Alapja és a gondolat adója Benyovszki Móricnak az emlékirata, amelyet francia nyelvből fordítottak át több nyelvre, angolra, németre, magyarra. Ez a mű is ajánló levéllel kezdődik, melyben magyar hazánk érdemes dániaihoz fordul a szerző. A célja, amint írja: „Nagyságotokat Márs teátrumára karonfogva vezetni: éppen nem, mert Isten kegyelméből elég férfiaink vannak, kik ma is más nemzetek csudájára a mostani véres francia háborúban mint igaz magyarok, úgy vitézkednek." Ezután a műben is, hasonlóan az előbbihez Elöljáró beszéd következik, melyben az 1792-i esztendőben a Budán tartott országgyűlés alkalmával tett előkelő hölgyeknél való látogatásai során merült fel a gondolat ilyen mű megírására, tette ezt