Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Waldapfel József a felvilágosodás kori magyar írói között foglalkozik vele 1954-ben, Baróti Dezső a Petőfi Múzeum Évkönyvében 1960-6l-ben, Lukácsy Sándor A magyar irodalom története, 1965, III. kötetben mindössze 9 oldalon. Történetírói munkásságáról én írtam 1963-ban a Borsodi Szemlében. Összefoglaló, egész életművét bemutató munka a miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtár kiadványaként 1975-ben megjelent Csorba Zoltán: Gvadányi József élete és munkái című mű, amelyet a könyvtár születésének 250. évfordulójára adott ki. Ezért is kötelességünk ébren tartani a nevét. Ki volt Gvadányi József? Hogy került megyénkbe? Családja Gvadagni olasz főnemesi család volt, Arezzóból, Petrarca szülővárosából származott szét, több ágon Franciaországba, Spanyolországba, az osztrák birodalomba, Magyarországra. A dédapa vetődött ide, generális volt és vagyontalan. Elesett a török elleni csatában, de nem Zrínyi Miklós oldalán, hanem a császári seregben Montecuccoli oldalán. I. Lipót császár az elhunyt hős fiát, Gvadányi Sándort Szendrő végvár parancsnokává nevezte ki. 1684-ben nőül vette gróf Forgách Dorotytyát. Sobieszki III. János, aki megfordult Szendrő várában is, annyira megkedvelte Gvadányi Sándort, hogy neki és utódainak grófi címet adományozott. Ez a Gvadányi Sándor Borsod megye rendjei után Lipót császárhoz fordult honfiúsításért. Csorba Zoltán idézi Podhraczky János közlését, hogy Gvadányi házassága révén „egyéb fekvő jószágokon kívül Rudabánya birtokához jutott, ezért idegen nemzetből fiúsított magyar kívánván lenni, levele által megkereste Borsod megyét is, hogy ez ügyben az éppen 1687-ben kihirdetett országgyűlés elé terjesztendő kérelmét is pártolni szíveskedjenek." 1686-tól lett magyar gróf. Szokás szerint a nádor kezébe tette le az esküt, miszerint: „e nemes ország hűséges és örökös szolgálatára becsülettel kívánja magát kötelezni". A Forgách család, Dorottya örökösödési per útján szerezte meg Rudabányát. Fiuk Gvadányi János volt, aki Nyitra megyében is kapott örökül birtokot. Ez a Gvadányi János a kuruc háborúkban Rákóczihoz húzott. Azt a Gvadányit, aki labanc-párti lett, a család árulónak tartotta. De a későbbiekben voltak a családban a császárhoz lojális Gvadányiak éppúgy, mint kuruckodók. Waldapfel József szerint a „családnak a nemzeti mozgalmakhoz való viszonya felemás" volt. Gvadányi János felesége Pongrácz Eszter volt. 11 gyermekük született, ezek közül a legidősebb volt Gvadányi József. 1725 október 16-án született Rudabányán, ahogy ő gyakran mondta és írta „igaz magyar hazafi". Itt töltötte gyermekkorát 10 éves koráig. Ezután egri diák, de a vakációkat Rudabányán töltötte 16 éves koráig. Mint gyermeket mindig izgatta a katonáskodás, így írta: „Verbuváltam mindig katonákat, töröknek képzelvén vágtam a bodzákat". Valószínű, hogy a Rontó Pál gyermekkorának Sajókeresztúrhoz és Miskolchoz fűzött emlékei Gvadányi ide kapcsolódó emlékeiből születtek. Büszkén ír borsodi