Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Földi életem, halálom Csak mese, csalódás, álom? A kötet többi verseiben a Fanny iránti szerelem párosul a vissza-visszatérő Eszter történelmi alakjának, szerelmének emlékével. De aszódi évei termékenyek voltak más műfajban is. Itt írta a Templomos vitéz dalai című ciklust, amelyből az Ida emlékének című mű született a Hullámok közt című regény folytatásaként. Az Aranykapcsos könyv az elérhetetlen csillaghoz való vágyódás költeményeinek összegezése. De a Templomos vitéz című mű egy átvitt érzelem, vagy az érzelem átvitelének tükre, amikor a templomos vitéz szerelemmel néz az ideálra, a Szent Szűzre, az „elérhetetlen csillag"-ra. Az Őszi lombok, Edit című ciklus a következő útjelző Csengey költészetében, amit 1871-ben a Hullámok közt című regénye követett. Ennek alaphangulatát a szabadságharc és a bukást követő gyermekkori emlékek adják meg. Benne a lírikus költő - bár ez a mű regény - négy lelkiállapotát rajzolja hősének, 1. Ida leány, 2. jegyes, 3- asszony és 4. özvegy. Ez a regény olyan hatásos volt már csak a történelmi múltra való emlékezéssel is, hogy ennek nyomán kapott ajánlatot a Csiszérné Ugróczi Ida Ifjúsági Könyvtára című folyóirat szerkesztéséhez. A mocsarak királya című regénye is ebben a sorozatban jelent meg. Ifjúsági regény, mely hazaszeretetre lelkesít egy ezer év előtti eseménnyel, amely az angol történelemből épül. Tárgya az angol-szász háború hőse, Alfréd angol király, ennek szabadságharca, történelmi eseményekre, adatokra épülve. Arról szól, hogy Alfréd angol király 871-ben a vesztett csata után a somercastsirei mocsarak közé menekül, itt szervezi meg titokban új hadseregét, mellyel Guthrum dán királyt leveri és Angliát visszafoglalja. Hogy népszerű lett a regény, az az emberekben élő szabadságvágynak és függetlenség-vágynak az értésével is magyarázható. A regény terjedelmes és részletes bevezető magyarázatokkal jelent meg. Az 1912-es kiadásban szó van arról, hogy a Petőfi Társaság, melynek 1877-ben tagja lett Csengey, értékelte életét és munkásságát, de ebben a kiadásban az Eperjesi Széchenyi Kör elnöksége volt a kiadó, s azt írták az Előszóban: „Lírája az ötven esztendő alatt egyszerű hű mutatója a nemzet közérzésének, másrészt azonban határozott kifejezője költői egyéniségének. S ha egészében nézzük, csodálattal látjuk az ifjú bölcsességét és az ősz ember lelkességét, mintha az idő hatás nélkül szállt volna el feje fölött, nem hervadtak el ideáljai, nem sápadt meg képzeletének ragyogása. A csöndes merengésnek, a múltba visszasíró emlékezésnek, a jövő felé fel-felrebbenő reménynek a költője ő." Majd: Értékes része munkásságának a regény és elbeszélés is, amelynek népszerűségét leginkább az mutatja, hogy mennyivel több kiadást is ért el. Legfőbb mozgató erejük a hazafias érzés... legszívesebben időz a 48-as évek lázas napjainál, a szabadságharc fájó eseményeinél. Rokonszenvessé teszi hőseit az az érzelmes beállítás, amely ugyan elárulja, hogy ugyan az életből köl-