Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

dítássorozatba ő is betársul. írt a Főváros Lapokban, a Budapesti Szemlében. Lefordítja Titus Andronicust, a Makrancos hölgyet, később az V. Henriket, a Vízkeresztet. Burns Dumbar Fánija az említett kötetben jelent meg. Ez helyzetdal is, de balladai hangú költemény is. Tanárkodása idejére esik az 186l-es országgyűlés, és az ezen részt vevő Palóczy László halála. Ha nem is zajos külsőségekkel, de lelkében belső együttérzéssel ápolta a nagy idők emlékét, úgyhogy Palóczy miskolci temetésekor is ő emlékezett meg róla. Neki is és az iskolának, de a városnak is nagy része van abban, hogy az avasi templomban ideiglenesen helyezett nyughelyét 1868-ban az Avas Miskolcra néző oldalában a templom előtt díszes sírboltba helyezték, a szürke gránit obeliszk hirdette a városnak 1848/49 történelmét. Egészen biztosan neki is része volt abban, hogy Kossuth Lajos egyetlen fonográfra vett beszédét a miskolci Református Főgimnázium őrizte, míg a II. világháború után az államosításkor rejtélyes úton előbb a Hadtörténeti Múzeumba, majd a Nemzeti Múzeumba került. Tanárkodásáról azt írta a Visszatekintés-ben, hogy szűk jövedelme volt, de ha nélkülözve is, megélt. Nem voltak nagy vágyai, családja sem. Idejét közben az ügyvédi oklevél megszerzésére fordította, amit 1862-ben sikerült is megszereznie. A provizórium kora valóban az volt, ennek tekintette mindenki a sikertelenül és eredménytelenül bevégzett 186l-es országgyűlés után a helyzetet. Úgymond: „A Schmerling-kormányt már úgy tekintettük, mint ennek a várva-várt jobb időnek akaratlanul is útegyengetőjét". 1865-ben a megye főispáni székébe báró Vay Miklós került, aki a megyei tisztviselői kait kinevezéssel maga választotta meg. Lévay üdvözölte őt, mint a vármegye aljegyzője, a főjegyző Kun János mellett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1865. október 10-én Vay Miklós őt nevezte ki főjegyzővé. Ezzel ért véget tanári működése, amelyet még aljegyzősége idején is megtartott. Lévay József a megyei főjegyzői és alispáni székben Ez közpályájának utolsó szakasza. Minthogy a kiegyezés visszaállította a megyék önkormányzatát, alkotmányos választás útján báró Vay Miklós helyébe is br. Vay Lajos került. A búcsúzáskor az volt Vay Miklós kívánsága Zsolcán a kastélyában, hogy halálakor ő tartsa az emlékbeszédet koporsója felett. A választás folytán testvére, br. Vay Lajos lett a főispán. Úgymond Lévay: „Kristálytiszta jellem, kipróbált hűségű hazafiság, világos ész, egyzerű, igaz valódiságában tiszteletreméltó s tisztelettel környezett alak". így Lévay a politikai élet „vidéki hullámzásába" került, s meggyőződéses Deákpárti volt abban a harminc esztendőben, amit a közéletben, a vármegyei szolgálatban és mellette az irodalmi életben betöltött. Mint gimnáziumi tanár, 1862-ben lett a Kisfa-