Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

moly szerepet kapott Mujszer József, aki Barcs római katolikus plébánosaként érkezett az országgyűlésre, s ennek ellenére végig a liberális oktatáspolitika, az állam és az egyház elválasztása mellett kardoskodott. Kifejtette, hogy az iskolákban tanult tantárgyak függetlenek a nemzetiségtől, származástól, vallástól, kivétel nélkül egyformán fontosak. „A nevelés, oktatásra nézve igaz, hogy eddig az oktatás a felekezetek körébe tartozott, minden vallás maga kezelte a maga tanodáját s iskoláját, de a múltban egészen másként álltak a viszonyok, s most ismét egészen másképp állnak. A múltban még nem voltak a vallások egymással kölcsönös viszonosságban, annál kevésbé jogegyenlőségben. A múlt országgyűlés kimondja a jogegyenlőséget,

34 annálfogva minthogy közös a nevelés, a közös célra neveltetnek a polgárok, hogy az csupán vallási színezetet viseljen, mihez gondolom a Ház is többször kimondta be nem egyezését, annyival inkább nem elegendő, s kívánatos, mert győződjünk meg, hogy a nemzetiségre nézve ezen vallásos szín nem elegendő. [...] Tisztelem a vallásokat, de meg kívánom különböztetni az iskolát a templomtól, meg a polgári fejlődést a vallási kifejlődéstől, ennélfogva kívánnám, hogy mindenik különös bázisra tétessék. [...] Ne mondjuk, hogy nincs idő most efelett rendelkezni, ne tekintsünk egyesek szenvedélyeire, mert halogatás által semmiben sem boldogulunk. [...] Ennélfogva véleményem s meggyőződésem az, hogy legyen közös iskola s legyenek közös tanodák, az iskolai költségek közadóval fizettessenek, s az illető nevelési minisztériumra bízassék ennek adminisztrációja azon elfogadott elvek nyomán, melyek a központi bizottmány által [...] előadattak." Irinyi József szerint az iskolai oktatást a nemzet egésze s nem valamely vallásfelekezet érdeke alá kell rendelni, nyíltan bírálta Eötvös tervezetét amiatt, hogy külön felekezeti iskoláztatás keretei között a nemzeti egység elérhetetlen lesz: „Következetlenségnek tartom az oktatási miniszter elveivel, hogy a külön hitfelekezetűeknek külön tanintézeteik legyenek. Nem hiszem, hogy Magyarországban a felekezeti düh olyan volna, hogy közös iskolát nyitni egyaránt ne lehetne; de ha úgy van, akkor méltóztassanak a közoktatási minisztériumot megszüntetni, mert úgy az nem szükséges." Bója Gergely a korszellem legfőbb igényének nevezte, „hogy minden népfelekezet között a testvériség, az érzelmek és indulatok rokonsága minden esz34 Célzás az 1848/20. tc. 2. §-ára, mely valóban a Mujszer által hivatkozottakat tartalmazza.