Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

STIPTA ISTVÁN Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben

ri reformkori küzdelmek meghatározó személyisége, Szemere Bertalan volt meggyőződve. Megyénk szülötte azon kevés honi politikusok egyike volt, akinek a sors lehetővé tette ifjúkori reformelképzelései megvalósítását. Városnapi megemlékezésem tisztelgés törekvései előtt. I. Prológus: út a polgárosult igazságszolgáltatás felé A rendi korszak államszervezetének átalakítására irányuló 1848-1849-i törekvések a reformkori előzményekből táplálkoztak. Az áprilisi törvények ebben az értelemben organikus jellegűek voltak, a meghozatalukat megelőző fél évszázad elvi törekvéseit és gyakorlati igényeit tükrözték. A jogi forradalom intézmény-átalakító intézkedéseit is csak akkor érthetjük meg, ha figyelembe vesszük a korábbi reformelképzeléseket, törvényi vagy helyi részletrendelkezéseket. Az első népképviseleti országgyűlés képviselőinek többsége olyan politikus volt, aki a rendi országgyűlések kerületi ülésein és követi tábláján évek óta vitatkozott a legszükségesebb reformokról. Ezen viták főleg elvi jellegűek voltak, az államszervezet átalakításának alapkérdéseiről folytak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az 1840-es évek elejétől a reformkori ellenzék már gyakran megfogalmazott törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezek egy része változtatás nélkül, vagy kis módosítással került az utolsó rendi és az első népképviseleti országgyűlés elé. A törvényhozás terén különös fontosságot kell tulajdonítani a reformkor és 1848 tartalmi összetartozásának. Az igazságszolgáltatás polgárosítására irányuló törekvések esetében is érvényesült a folyamatosság. Itt azonban azzal a különös helyzettel állunk szemben, hogy a XIX. század eleji reformok reorganizációs jellegűek voltak, főleg a II. József által bevezetett igazságszolgáltatási rendszer felszámolására, a rendi kori szervezet visszaállítására és korszerűsítésére irányultak. A II. Lipót idején megkötött rendi kompromisszum szellemében megkezdődött az államosított és modernizált birodalmi jellegű igazságszolgáltatás honosítása, mint akkor mondták, magyarrá tétele. Álláspontom szerint az 1790/1791es országgyűlésen megkezdett reformtevékenység áttekintése nélkül nehezen érthető az 1848/1849-es időszak intézkedéseinek lényege. Az