Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

számolására irányuló konkrét intézkedéseken elvileg és további jogszabályalkotást inspirálóan a polgári átalakulás véghezvitelének irányába mutattak; 2. a jelzett kompromisszumok eredményeként is beléjük foglalt következetlenségek túlnyomó része eleve felcserélésre szánt, ideiglenes rendelkezés volt; 3. ennek folytán a polgári átalakulás megalapozásának vizsgálatában ki kell terjeszkedni a márciusi vívmányok mellett az átalakulás vezetői által eleve célzott, illetve a forradalom menetében nem kevéssé a továbbfolyó társadalmi és politikai küzdelmek fényénél felismert szükségletek kielégítésének céljából hozott jogszabályokra, illetve e célokat meghatározó döntésekre is."

9 Palóczy László - mint egyszerű parlamenti képviselő - nyilván nem rendelkezett a folyamatok közvetlen befolyásolására alkalmas eszközökkel (mint például a kormány tagjai), könnyebben tehetett „radikális", a reális kompromisszumokat is vereségként értékelő nyilatkozatokat. Mégsem tekinthetjük felelőtlennek ebben a kérdésben, beszédeit összegzőén úgy értékelhetjük, mint a polgári átalakulás egyes részletkérdései átgondolt, koncepciózus, másoknál kétségtelenül határozottabb képviseletét. Más szóval Palóczy egyetlen - kisebb-nagyobb zökkenőkkel tarkított, de - egyenes vonalú eseménysornak fogta fel a múlt század első felének reformfolyamatát, mely az 1832-36. évi pozsonyi diétától egyenes vonalban ívelt 1849 tavaszáignyaráig, s melynek az áprilisi törvények „csupán" legjelentősebb, de nem megtorpanásra vagy főleg nem újraértékelésre késztető, hanem a folyamatot legfeljebb tovább serkentő állomását jelentették. Palóczy is úgy vélte (különösen egyház-, művelődés- és gazdaságpolitikai kérdéseknél, illetve a magyar nyelv és nemzetiség jogai szempontjából), hogy be kell fejezni az elkezdett munkát és törvényeket, a független magyar kormányt intézkedéseiben nem szabad, hogy a külső körülmények a magyar polgári reformmozgalom eredeti célkitűzéseinek átértelmezésére kényszerítsék. Ennek, mint alapkövetelménynek rendelte alá valamennyi - mint maga mondta - „szívének oly kedves" javaslata megfogalmazását és erőteljes országgyűlési képviseletét. Palóczy legismertebb, forráskiadványokban, monográfiákban legtöbbször említett tevékenysége 1848-ban a képviselőházi korelnökség, illetve az 1849 januárjától több ízben ellátott tényleges házel' Szabad, 1976. 51-52. p.