Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

nökség volt. (Utóbbit, mivel a házszabályok értelmében a távollévő elnök helyett az alelnök, illetve annak hiányában a korelnök teljes elnöki hatáskört gyakorolt, „helyettes elnöknek" is nevezték.

10

) A korelnökség problémáit korábban részletesen elemeztük,

11 hangot adva annak a meggyőződésünknek, hogy 1848 június végén - július elején, az országgyűlési tárgyalások megkezdésekor a korelnök kiválasztását nem pusztán az életkor szerinti sorrend alapján döntötték el, hanem abban politikai szempontok is szerepet játszottak, illetve játszhattak. Konkrétan Palóczyra, egyrészt mint a liberális reformellenzék korábbi ismert politikusára, másrészt mint kitűnő szónoki képességekkel rendelkező, tekintélyes személyiségre való tekintettel esett a választás, amiben feltételezésünk szerint komoly szerepe lehetett a Palóczyt már az 1832-36. évi országgyűlés óta nagyra értékelő, a Batthyány-kormány által az országgyűlés politikai előkészítésével megbízott Kossuth Lajosnak is.

12 A korelnök kiválasztásának problémáira vonatkozó feltevésünket azóta részben igazolta, hogy az országgyűlési képviselők névtárának legújabb (mintegy 300 honatya születési adatait is rögzítő) változatában találhatunk Palóczynál - ha csak néhány héttel, hónappal is, mindazonáltal - idősebb képviselőket, tehát az első népképviseleti országgyűlés korelnöki tisztét bizonyosan nem a legkorosabb viselte. Szumrák János József besztercebányai képviselő például 1783. februárjában, Szivák Miklós (Berettyóújfalu) májusban, Borcsitzky István (Trencsén) október 8-án látta meg a napvilágot, Palóczy László ugyanez év október 14-én (illetve egyik lehetséges elképzelésünk szerint október 19-én) született,

13 s könnyen 10 Ld. erről az elnevezésről pl.: Szabad (szerk.), 1998. 13. p.; részletesebben: F.Kiss, 1998. 82. p. stb. 11 Ld. PLBI. 20-21. p.; illetve: Fazekas Csaba: Egy negyvennyolcas portrévázlat: Palóczy László. In: Takács Péter (szerk.): „A szabadság Debrecenbe költözött." Tanulmányok. Debrecen, 1998. (megjelenés előtt) 12 Ld. erről pl.: Kossuth Hírlapja, 1848. 2. sz. (július 4.) 10. p.; PLBI. 19. p. (több helyen); Urbán, 1986. 502. p. 13 Pálmány, 1998. 342., 363. p. (Korábban megjelent képviselői adattárak: Csizmadia, 1963.; Tóth, 1973.) A Palóczy október 19-i esetleges születésére okot adó feltételezés alapja 1848 júniusában kiállított születési anyakönyvi kivonata, vö. PLBI. 21. p. Megjegyezzük továbbá, Pálmány Béla kitűnő és minden elismerést megérdemlő erőfeszítéssel elkészített adattárának Palóczy-szócikke több pontatlanságot is tartalmaz. Korelnökként (az adattár közlésével ellentétben) nem csak 1848. július 4-én szerepelt, hanem július 4-10. között folyamatosan, öt ülésben, majd átadta az elnöki széket a megválasztott Pázmándy Dénesnek. Palóczy tényleges elnöki tevékenysége valóban 1849. január 9-én Debrecenben korelnö-