Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

országgyűlésbe.) Pedig érdeklődésünket joggal kelthetik fel e „civil" politikusok felszólalásai, vitái, pártoskodásai, általában közéleti tevékenységük, mellyel kapcsolatban hadd idézzünk a Pesti Hírlapnak éppen az országgyűlés 1848. július eleji megnyitására megjelent - vezércikkéből: „A nagyobb rész mégis új nevekből áll. Nevekből, melyek vízcseppként voltak eltemetve a népóceán hullámaiba, de a népakarat, e legnagyobb erő a legdíszesb állásra emelé őket. S ki tudja, mennyi fényes tehetség, mennyi jóakarat, mennyi hősi feláldozás rejlik ez ismeretlen nevek alatt?"

5 Mindezen szempontokból sem érdektelen, ha futó pillantást vetünk (a kortársak előtt természetesen nem az ismeretlenség homályából feltűnő) Palóczy László 1848-as politikai szerepvállalására, már csak azért sem, mert a képviselői megnyilatkozásai mögött álló szellemi háttér illetve felfogásának gyökerei a meglévő Palóczy-életrajzoknak is egyik - jóllehet: terjedelmi keretek által indokolható - hiányosságának tűnik.

6 Bevezetőként szükséges néhány általános szempont kijelölése Palóczy tevékenysége mérlegelésének módszereihez. Régóta folyt vita arról közéleti személyiségek, majd századunkban már a múltat boncolgató történészek között, hogy az 1848-as áprilisi törvények a reformkor betetőzésének, tehát egy folyamat lezárásának, vagy inkább egy új, polgári Magyarországot megalapozó kezdetnek tekinthetők inkább. „Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek." - írták Pest vármegye követei (Szentkirályi Móric és Kossuth Lajos) az utolsó rendi országgyűlésről készült követi végjelentésükben.

7 (Kossuth más helyen úgy beszélt az áprilisi törvényekről, mint amelyek „nyitva tartották a jövendő ajtaját."

8

) A kérdés tehát voltaképen az, hogy mennyire „nem minden" az áprilisi törvénycsomag, mi az, ami hiányzott belőle, és a hiányok pótlása mennyiben illetve milyen kompromisszumok árán sikerült 1848 tavaszától. Palóczy László képviselői tevékenységének megítéléséhez is Szabad György vonatkozó kitűnő összegzését hívtuk segítségül, melyet érdemes talán szó szerint felidézni: „Úgy véljük, [...] hogy 1. Az 1848-as törvények túl a feudális szisztéma fel5 Pesti Hírlap, 1848. 99. sz. (július 5.) 620. p. 6 Szendrei, 1911. 231-250. p.; Ruszoly, 1992. stb. 7 Idézi: Szabad, 1976. 49. p. Megjegyezzük, szó szerint ugyanez a mondat szerepel Bük Zsigmond és Szemere Bertalan Borsod megyei követek végjelentésében is. Seresné (szerk.) 1987. 360. p. » Idézi pl.: Csorba, 1991. 2. r. 15. p.