Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

eleget tenni Kossuth Lajos vonatkozó felszólításának: „Tekintsünk vissza elfogulatlanul a múltakba."

2 Palóczy László 1848-49-es tevékenysége szinte kizárólag az első népképviseleti országgyűlés történetéhez kapcsolódik. A már a reformkorban is „ősz bajnok"-nak nevezett borsodi politikus az események tanúja, aktív alakítója maradt, mégsem kapott különleges hatalommal vagy hatáskörrel járó (például kormánybiztosi stb.) felhatalmazást. Palóczy tevékenysége önmagában rávilágít egy, talán eddig kevéssé méltatott kérdésre 1848-1849 története kapcsán: érthetően az elemzések középpontjába többnyire a nemzeti önvédelmi harc, pontosabban az áprilisi törvények által teremtett új magyar állam megtámadott vívmányainak fegyveres védelme (szabadságharc) eseményei kerülnek, s talán a kutatók, érdeklődők figyelmét kevésbé köti le, hogy e két esztendőnek volt egy „civil" története is.

3 Utóbbi persze - különösen 1848 szeptemberétől - soha nem választható el a honvédsereg katonai helyzetétől, a frontvonalakról érkező hírek hatásaitól stb. Azt is mondhatnánk, hogy a reformkorban megindult közéleti viták, egy új, polgári Magyarország megteremtéséért folytatott politikai küzdelem - a márciusi forradalom és az áprilisi törvények által teljesen megváltoztatott körülmények között, de - tovább folytatódott 1848-1849-ben is. 2 KLI. VIII. 324. p. Ennek értelmében el is tekintettünk a kronológia pontos betartásától, és az egymással összefüggő indítványokat, felszólalásokat együttesen ismertetjük. Vizsgálatunkat továbbá az elvi jelentőségű felszólalásokra, jelentősebb indítványokra korlátoztuk, és kevésbé jelentős voltuk miatt ezúttal nem vagy alig foglalkoztunk a rövidebb hozzászólásokkal, részletes tárgyalásban elhangzott pontosító javaslatokkal stb. 3 Érdekességképpen - mintegy ennek illusztrálására - előrebocsátjuk, hogy az a két országgyűlési eseménysor, melyek Palóczy tevékenységének leglényegesebb mozzanataihoz kapcsolódnak (az elemi oktatásról szóló törvényjavaslat 1848. augusztusi illetőleg az úrbéri kárpótlásról szóló decemberi viták) s amelyeket alábbiakban részletesen kifejtünk, a használatban lévő történeti kézikönyv - az ún. „tízkötetes" - vonatkozó fejezetének mintegy 350 oldalas összefoglalásában alig néhány sornyi említést kaptak. Spira, 1979. 228-229., 285. p. [Ráadásul az egyébként tartalmas összefoglalás a „Polgári forradalom (1848-1849)" címet kapta, aminek ellenpéldáját Horváth Mihály máig alapvető műve jelentheti, mely a „Magyarország függetlenségei harcának története 1848 és 1849-ben" címet viseli és részletesen foglalkozik például állam és egyház viszonyával, a tervezett és megvalósult polgári reformokkal stb. Horváth (1986)]