Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)

gyarok ellen: „Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo." (Helyeslés.) Mi mindig csak összetegyük kezeinket, és semmit se csináljunk, mint a múlt napokban hallottam báró Wesselényi tisztelt polgártársunktól, semmit, csak vegyük elő két kötetét a Corpus Jurisnak, azt tegyük a battériák ellen, megment az mindentől.

19 No hiszen, ha ez megment bennünket, akkor az éppen úgy van, mintha az ég zeng, vagy valakinek a feje fáj, s virágvasárnapon megszentelt bárkát gyújt, mert azt mondják, hogy az égdörgés és főfájás ellen használ. Itt az ideje, hogy a magyar nemzet síkrakeljen. Deák Ferenc véleményét tisztelem, de nem ezen időre való, mit ő szóval előadott, ennyit felelni elég, de készen kell lenni egy manifesztummal a magyar nemzet nevében, hol a Staatsschrift ellenében egy más Staatsschriftet bocsássunk ki. Eddig azt mondták, Magyarország terra incognita,

20 most ezen Staatsschrift, melyet báró Pipitz

21 és többen csináltak Bécsben, magunk is kinyomattuk, szétmegy Európában. Ki tudja [jobban] a pragmatica sanctio

22 feltételeit, mint mi? Nem tudják, s ha megolvas18 Juno = a római mitológiában Jupiter felesége, az ég királynője, egyben az önmagának tekintélyt, hódolatot parancsoló természet megszemélyesítője. 19 Corpus Juris = törvénykönyv, battéria = ágyúüteg, tüzérségi fegyver. Hogy pontosan Wesselényi melyik megnyilatkozására gondolt Palóczy, nem tudhatjuk, elképzelhető, hogy nem hivatalos fórumon elhangzott véleményről van szó. Az azonban kétségtelen, hogy Wesselényi nézetei ekkor közismertek voltak a forradalmi módszerek, a katonai kockázatvállalás elkerülésének szükségességéről, Kossuthtal e kérdésben történt meghasonlásáról. Hangot adott e gondolatainak a jakobinus diktatúra rémképeit felidéző - Széchenyi távozása után például Deáknak írott - leveleiben, újságcikkeiben (például éppen Palóczy idézett beszéde napján, a Pesti Hírlapban számolt be a forradalom előtti Bécsről, ahová országgyűlési delegáció tagjaként utazott) stb. Ld.: Pesti Hírlap, 169. sz. (szeptember 24.) Wesselényi szeptember 27-én vagy 28-án tartotta utolsó nagy (ún. Kasszandra-jóslatnak tűnő) beszédét, amelyben két utat látott az ország előtt: a forradalom és a törvényesség útját, s kételkedve fogadta, hogy az önfenntartás érdekében tett minden lépés egyben törvényes is volna. A legközelebbi lépések hiába „bírnak a törvényesség színével", ha forradalmi diktatúrához vezetnek. Ld. erről pl.: Kardos, 1905. 312-314. p.; Trócsányi, 1965. 547-548. p. 20 Terra incognita = ismeretlen terület. 21 Báró Pipitz: a Habsburg-háznak elkötelezett udvari tanácsos, az osztrák kormány tagja. 22 Pragmatica sanctio = a Magyarország és a Habsburg-ház viszonyát meghatározó 1723-ban szentesített törvény elsősorban a nőági örökösödés rendjének elismerése miatt ismert, Palóczy itt a magyar királyság - a törvényben megfogalmazott - függetlenségének biztosítékaira célzott, továbbá arra, hogy az osztrák kormány emlékirata a független, felelős magyar minisztérium létezését illetve a