Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)
FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)
sák, azt mondják, igaza van a bécsi kamarillának, a magyaroknak nyugtalanoknak kell lenni, hogy ez ellen disputálnak. Ki kell tehát fejteni, hogy nem igaz, hadd tudják meg, hogy nem igaz. Erre szükség van azért is, mert szükségünk van az európai népek szimpátiájára. Hiszen nem titok, volt velünk közölve Lord Palmerston felelete, midőn felszólíttatott a magyar nemzet iránti szimpátiára, s azt felelte, szereti a magyar nemzetet, ajánlotta barátságát, hanem először azt kívánta bebizonyíttatni, hogy minket Ausztria manumittált 23 kormánya alól. Ha az angol ezt feleli, nem szükséges-e azon leghatalmasabb kormánynak, mely ésszel és intrikával sokat tud tenni, megmutatni, hogy mi szabad nemzet vagyunk, semmi közünk Ausztriához? Továbbá fel kell világosítani azért is, mert ezen Staatsschriftet nemcsak báró Pipicz írta, hanem itt van őfelségének handbilletje is, melyben azt mondja, hogy a minisztériumnak ezen nézeteit helyben nem hagynia nem lehet. Ezt kimondta azon ausztriai császár, ki egyszersmind Magyarországnak is királya. Én azt mondom, ügyesebb kézre nem bízhatjuk, mint Deák Ferencre. Csinálja meg, majd a körülmények megmutatják, mit tegyünk vele, de mindenesetre meg kell csinálni. (Helyes!) Deák a felkérést végül elhárította magától (elsősorban azért, mert nem akarta, hogy a Kossuthtal való hatalmi vetélkedés árnyéka vetüljön rá), ezért a már korábban kinevezett öt tagú delegációt kiegészítették Szemere Bertalannal és Palóczy Lászlóval. 1.23.1. A kérvényi bizottság a Délvidékről elüldözött horvátok segélyezéséről 24 Pest, 1848. október 4. A képviselőház szeptember 26-i ülése előtt tájékoztatta Pázmándy Dénes a honatyákat, hogy megkereste őt a magyarbarátságuk miatt otthonukból elüldözött horvát nádor teljhatalmú helytartóként történt megbízatását a pragmatica sanctio-val, mint alaptörvénnyel ellentétesnek tekintette. 23 Manumittál = felszabadít. (Régies kifejezés, a manumissio megnevezés eredetileg az ókori római rabszolgák felszabadítására szolgált.) 24 Közlöny, 1848. 118. sz. (október 6.) 599. p.