Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)

kívánta a feladatra felkérni.

15 Palóczy hozzászólásában nem csak támogatta a javaslatot, hanem a törvényesség kérdését elemezve részletesebben szólt hozzá a kérdéshez: A szószékben látjátok állani legöregebb társatokat. [Éljen!] Már korom azt hozza magával, hogy vérem sebesen nem forog, a tüzet nem szítom ott, ahol nem kell, s inkább a hideg józan okosság vezérli tetteimet s vélekedésemet. Sok viszonyokon, szenvedéseken mentem keresztül életemben, s megtanultam azt, hogy jobb eligazítani valamit, mint az égő üszköt tűzbe vetni. E tárgyban alig szólottam, bocsássatok meg, ha kiöntöm, mi szívemen van. Mindig csak azt halljuk - s jól teszik, kik mondják örökké maradjunk a törvényesség terén, legyünk óvatosak, a törvényesség teréről ne lépjünk le. Jó ez a tanács, midőn ellenségeink is a törvény terén állanak. De uraim, hol állunk itt? Shakespeare-nek teremtő esze írt egy remek színdarabot, melynek neve Macbeth. Min kezdődik ezen szomorú darab? Leszáll Macbeth az alvilágba, s talál boszorkányokat, kik egy üstben kígyót, békát s mindenféle ily állatot összevegyítenek, és csinálnak belőle valamit, s midőn kérdi Macbeth tőlük, hogy mit csinálnak, azt felelik, egy név nélküli vétket.

16 Ott vagyunk, hogy egy név nélküli vétket csinálnak elleneink, mert ki a leggazdagabb históriai tudománnyal bír, sem mutathat elő példát, hogy egy nemzettel úgy bántak volna, mint velünk, név nélküli vétek ez, melyet elleneink elkövettek. Vergilius monda: Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo.

17 A bécsi Juno

18 ugyanezt monda a ma15 Vö. az 1. sz. jegyzetben hivatkozott tanulmányban írtakkal, illetve: Ferenczi, 1904. 192-195. p.; PLBI. 108. p. stb. 16 Palóczy hivatkozása csak annyiban pontatlan, hogy a Macbeth-nek nem közvetlenül a legelején (Macbeth és a boszorkányok első találkozásakor) történik az eset. Szabó Lőrinc fordításában egyébként a címszereplő ezt kérdezi: „Mi dolgotok itt, titokzatos, rút / Éjféli szörnyek?" A három boszorkány erre azt válaszolja: „A kimondhatatlan." Shakespeare (1961) 198. p. Vagyis Palóczy idézett szavai az emberi ész által fel nem mérhető, elképzelhetetlen dolog megvalósulására, mint egyfajta alvilági cselekedetre utaltak. 17 „És ha az ég nem hajlik, hát Acherón, ki velem lesz." (Kartal Zsuzsa fordítása) Vergilius (1995) 114. p. (Acherón = az alvilág folyója a görög mitológiában.) Megjegyzés: A Közlönyben közölt jegyzőkönyv kissé pontatlanul idézte. A sor azonosítását segítette: http://www.hogrefe.de/buch/online/kongress_40/32_fn32.htm; ftp:/

/sunsite.unc.edu/pub/docs/books/gutenberg/etext95/anidll0.txt [1998. szeptember 8.]