Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)

ket vagy haragosokat gyűjteni), a Ház le is szavazta Teleki indítványát. Ami pedig Palóczy javaslatát illeti, arról többet szó nem esett, a hadügyminiszter is csak anynyit tett hozzá, hogy pontos információi nincsenek a Mária Terézia-rend pénzalapjának kezeléséről, a döntés előtt ezt még bizonyos diplomáciai tárgyalásoknak kell megelőznie. Palóczy szavait így méltatta: „ az előttem szólott követ urat principálisomnak nevezem, mert azon magyar alapítványok iránt még eddig nem volt kellő tudomásom, miután azzal nem foglalkoztam, annyit azonban tudok, hogy azok oly érdemeseknek vitéz tetteikért adatnak oda, kik Magyarországban vitézségükkel magukat kitüntették, s a vitézségnek méltán kitüntető jelei ezután is megadassék, rajta leszek. "

u 1.21.1. Az augusztus 31-i királyi leiratra adandó válaszról

13 Pest, 1848. szeptember 24. V. Ferdinánd augusztus 31-én kelt leirata („handbillet") kíséretében megküldte a nádornak az osztrák kormány emlékiratát („Staatsschrift"), melyben utóbbi az áprilisi törvények korlátozására tett egészen nyílt kísérletet, a magyar kormányt a Habsburg-birodalomtól való teljes függetlenségi törekvésekkel vádolta stb. Az ügyvezetőként hivatalban lévő Batthyány miniszterelnök a nádor felszólítására kérte fel a képviselőházat, hogy a leiratra magyar országgyűlés adjon hivatalos választM Az Európa népeihez intézendő válasz-proklamáció ügye szeptember 4-e óta húzódott, s amikor szeptember 24-én újra szóba került, Kazinczy Gábor nem választmányt, hanem csak egy személyt, konkrétan Deák Ferencet („ki felett elsőséget bizonyosan nem követelhet e házban senki sem") 12 További részletekre ld. az 1. sz. jegyzetben hivatkozott tanulmány vonatkozó részeit. 13 Közlöny, 1848.108. sz. (szeptember 26.) 557-558. p. " Ld. minderről pl. Horváth (1986), 230-233. p.; KLÖM XII. 881. p.; Beér-Csizmadia, 1954. 250. p. stb.