Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

sereget az önálló kormányzást behozó törvény természetes következése gyanánt tekinti, hogy a hadsereget magyar lábra kell állítani. In thesi

165 e részben nincs különbség a vélemények között, hanem csak az alkalmazásról, a kivitel idejéről s módjáról van szó."

166 Palóczy László újra aktivizálta magát a honvédelmi törvény szakaszonkénti vitájánál, amikor a tisztikar nyelvtudásával foglalkozó 7. §. került tárgyalás alá, és ismét határozottan a hadsereg nemzeti jellege, illetve az ebből következő politikai megfontolások mellett kötelezte el magát. A vitát Teleki László javaslata indította el, miszerint a jövőre nézve csak magyarul tudó tiszteket alkalmazzanak az újonnan létrehozandó katonai alakulatoknál.

167 A nemzetiségek illetve a bécsi udvar szempontjából egyaránt kényes nyelvkérdés felvetését Ghyczy Kálmán próbálta tompítani, aki a nemzetiségek részére is nyitva hagyta volna a katonatiszti pályát, illetve további „szelídítésként" nem törvényben, hanem csak országgyűlési határozatban fejezte volna ki a Ház többségének kívánságát a magyar nyelvvel kapcsolatban. Hozzászólt az ekkor már sokasodó lelki válságokkal küzdő Széchenyi is, aki megijedt a nemzetiségek felbőszítésétől, mindenáron a javaslat elvetését szerette volna elérni: „Azt gondolom, ilyesekben minden az applikációtól

168 függ, mert ha tagadni nem akarjuk, és az Isten képében hazudni nem akarunk, van sok ezen országban, ki rosszul beszél magyarul és lelke mégis hőn dobog a hazáért, holott vannak oly ékesen szóló magyarok, kik az embert elcsábítják, s korán sem oly hő magyarok, mint kik rosszabbul beszélnek. Ha igaz, hogy mi a testvériség alapján ezen országban, hol annyi kevert népek vannak, jogainkat megosztattuk, ne keserítsük azáltal ezen gyönyörű lépést, mely által minden nemzetek haladattal fognak viseltetni, hogy megint valami erőszakot gyakoroljunk, mert mondhatom, nagy bajunknak is egy kis oka az erőszak, mert akárki mit mond, szőrmentében könnyebben mennek a dolgok, mint szőr ellenében. Én a hadügyminiszter hazafiságára bízom, legyen határozat, de ne tegyük törvénybe, mert az a más ajkúakat elkeseríthetné, s nem volna alkalmunk nekik azt megexplikálni, hogyan értettük." A további hozzá165 In thesi = elvileg, elméletben. 166 Kossuth beszédét a magyar hadsereggel kapcsolatban Id.: KLÖM. XII. 755-761. p. 167 A vitát ld.: Közlöny, 1848. 76. sz. (augusztus 24.) 381. p. Röviden említi: BeérCsizmadia, 1954. 196-197. p. lbS Applikáció = alkalmazás; ld. lejjebb: explikál = megmagyaráz.