Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

kéknek, hogy vasárnap és ünnepnapokon a templomba eljárni köteleztetnek, az intézetben nem szükséges, hogy legyen pap."

157 Mészáros az erkölcsi nevelés fontosságára való tekintettel, ideiglenes (mintegy „próba") jelleggel meghagyta volna az intézményt, a radikális Madarász József azonban élénken Palóczy pártjára kelt: „Vegyük figyelembe, hasznos-e azon tanítás [ti. a vallásoktatás] vagy nem? Ha azt akarjuk fölvenni, hogy erkölcstan taníttassék, ez más vélemény, de akkor bármily különbözők is a hittanok, az erkölcsnek egy hiten kell alapulni, és ekkor egy erkölcstant kívánnék, bárminő hitű lelkész lévén az, ki az erkölcsi tant tanítaná. [...] Azt kívánom, hogy általában a lelkészi szolgálat eltöröltessék, és az erkölcsi tan előadása elhatároztassék." Palóczy László következő indoklásából ismét nyilvánvalóan kitűnik, hogy ezúttal sem a vallás gyakorlása, hanem az egyházak intézményes iskolai jelenléte ellen tiltakozott, sőt a vallási érzés ápolását a tisztjelöltek esetén is fontosnak vélte: „Ezen ifjakat a legnagyobb testvériségben kell nevelni, ők a hazát egy zászló alatt fogják védeni, ne tanulják meg tehát, hogy egyik nem olyan, mint a másik, mert más templomba jár. [...] Ennélfogva semmiféle pap ne legyen a tanodában, mindazáltal köteleztessék mindenki az igazgatóság felügyelése alatt minden vasárnap és ünnepen a maga vallásbeli templomába elmenni." Ezt tartalmazta formulázott indítványa is az alábbi kiegészítéssel: „Az erkölcstan valláskülönbség nélkül egy alkalmas polgári állású tanár által az intézetben fog taníttatni." Ezek után arról kezdődött aprólékos vita, hogy a Palóczy indítványában foglaltakat - mint Gorove István is megjegyezte - a főiskola költségvetésének tárgyalásakor vagy a rendszabályokra vonatkozó passzusoknál kell érvényesíteni. (Érdekessége miatt megemlítjük Elek Mihály nyírbogdányi képviselőnek a vallásoktatásra vonatkozóan általános érvényű, jellemző értetlenkedését: „Nem értem az egész szavazást, nem is tudok neki olyan fontosságot tulajdonítani, mint néhányan tulajdonítanak. Mennyire az iskolákat ismerem, sehol 14 éves ifjú vallásra nem taníttatik, ennélfogva nem látom által, miért vagyunk éppen a katonai iskolánál ilyen nehézkesek." A rövid hozzászólók többsége - Elekhez hasonlóan - méltányolta és támogatta Palóczy javaslatát.) Egy képviselői csoport - „hogy Magyarország megtudja, ki hová szavazott" - név szerinti szavazást kért, azonban a honatyák jelentős része a teremből a voksolás előtt eltávozott, így hiába állt a PLBI. 119-122. p.