Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

elvből a reakcióhoz szító egyéniségek" kerüljenek az egyházmegyék élére.

148 Vagyis Palóczy konkrét iskolaügyi előterjesztései a forradalom és szabadságharc vezetőinek elvi alapállásához nagyon is hasonló szellemiségből táplálkoztak, legfeljebb eltérő taktikai háttérrel rendelkeztek. Az országgyűlés jegyzőkönyve Palóczynak több rövidebb lélegzetvételű - elvi jelentőségűnek nem nevezhető - művelődéspolitikai hozzászólását őrizte meg, például interpellált a magyar kancelláriai és kamarai levéltár, mint nemzeti kulturális örökség Budára szállítása ügyében

149 stb. Fontosnak véljük azonban ugyanekkor (szeptember 1én), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumra vonatkozó költségvetési fejezet tárgyalásakor a bécsi Teréziánummal kapcsolatban megfogalmazott szavait. Előtte Kubinyi Ferenc kifogásolta, hogy „minden más mívelt nemzetek milliókat fordítanak tudományos intézetekre, és oly szerencsések, hogy dicsekszenek számos tudományos intézeteikkel, mi oly szerencsétlenek vagyunk, hogy azokat sem hozhatjuk tökélyre, melyek már léteznek", konkrétan a Nemzeti Múzeum meghatározott összeggel való támogatását kívánta kimondatni, már csak azért is, mert a színházzal kapcsolatban korábban hasonló határozat született.

150 Palóczy a múzeumot illetően lelkes beszédben hívta fel a képviselőház figyelmét, hogy „vegye ezen dolgot szívére", előtte azonban szóba hozta a bécsi Teréziánum kérdését, a korábbi reformellenzék egyik régi követelését, amellyel a konkrét ügy mellett újra az egyházak iskoláztatási szerepére tért ki: „Itt a nevelő intézetek között nincs egy intézet, amint nem is lehet, mert nincs a nevelési miniszter kezelése alatt, hanem a jövőre igen óhajtom, hogy tenne e részben felvilágosítást és jelentést, mert van egy intézet, melyet ott meghagyni nem lehet, ahol van. [...] A Teréziánumot Bécsben éppen azért, hogy ott kis kígyókat tanítsanak ellenünk, hagyni nem lehet. Magyar szellemben kell ott is a nevelést intézni, és vissza kell hozni Magyarországra. Most nem lehet intézkedni, mert nem tudjuk állapotát, hanem jövőre méltóztassék iránta felvilágosítást adni."

151 Az intézmény a magyar nyelvi-nemzeti mozgalom kibontakozása, vagyis a XVIII. század utolsó éveitől (különösen az 1807. évi országid Horváth (1986) 370. p. 149 PLBI. 93-94. p. 150 Közlöny, 1848. 86. sz. (szeptember 3.) 445. p. isi PLBI. 91-93. p.