Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

gyűlés óta) a nemzeti követelések középpontjában állt, sokan, sokféleképpen követelték már Magyarországra telepítését, a hazai érdekek szolgálatába állítását. Eötvös valóban elkötelezett volt e témában, Palóczy észrevételére megígérte, hogy haladéktalanul intézkedik az intézmény „nemzetesítése" iránt, de előterjesztése már - a miniszter lemondása miatt - nem készült el. Tény azonban, hogy Eötvös még májusban bekérette az irattárból a Tereziánum alapítványául szolgáló bátaszéki prépostsági uradalom kimutatásait (az új osztrák kultusztárca amúgy is az intézmény megszüntetését fontolgatta), de javaslatát csak augusztus 30-án terjeszthette fel az uralkodóhoz. A Teréziánumban egyébként 15 magyar és 15 német anyanyelvű diák neveléséről gondoskodtak, ennél is fontosabb volt azonban hogy „elkülönözött" nevelési rendszer szerint, vagyis erőteljes egyháziudvari befolyás érvényesült. Bár az elemi iskolák kapcsán - mint láttuk - Eötvös ellenezte a külön rendszer megszüntetését, a lovagi akadémia kapcsán az uralkodóhoz címzett feliratában ő is ellentétesnek minősítette azt a „korszellemmel", a bátaszéki prépostság jövedelmeit pedig más alapítványoktól elkülönülten akarta kezelni, a magyar diákokat haladéktalanul Magyarországra hozni tanulmányaik befejezésére (a németek a tanév végéig maradhatnak). Eötvös átiratot intézett a király személye körüli minisztériumhoz is, de az osztrákok (Pulszky Ferenc sürgetése ellenére) halogatták az intézkedést, végül az Országos Honvédelmi Bizottmány megunta a huzavonát és egyszerűen lefoglaltatta az uradalom jövedelmét és azt a hazai alapítványokhoz csatolta.

152 Részben az egyház- és művelődéspolitikai jellegűekhez, részben a honvédelmi-katonai kérdésekhez fűzött észrevételei közé sorolhatók december elején a felállítandó hadi fotanoda (Ludoviceum) létrehozásához kapcsolódó hozzászólásai. A törvényjavaslat vitájakor először a finanszírozás kérdéséhez fűzött rövid, ám lényegi megjegyzést,

153 ennél azonban sokkal fontosabb volt az a beszéde, melyet az egyházaknak a leendő magyar nemzeti katonai főiskolán való jelenlétére, ott hivatalos lelkészi szolgálat megvalósítására irányuló tör152 A Teréziánumról részletesen ld. Hajdú, 1933. 151-153. p. A Tereziánum fontosságát bizonyítja egyébként, hogy a magyar kormány ott is talált kitűnő és megbízható szakembereket, például Kossuth szerveződő pénzügyminisztériuma részére: KLÖM. XII. 61. p. 153 PLBI. 117-119. p.