Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

egész általánosságban felállított vallás-viszonyosságot, ebben az egyházak s iskolák státus általi ellátását oly rendszabályoknak tekintik, melyek alapján egykor a katolikus egyház mostani szerkezete, javai s alapítványai megingattathatnak, hacsak azok védelméről nem lesz jó előre gondoskodva."

141 Ez utóbbi „gondoskodás" pedig nem csupán a lehetőség nyomán születő feltételezésnek, hanem egyenesen az augusztusban a közös iskolákkal kapcsolatos egyházi álláspontba torkolló - gyakorlati program kilátásba helyezésének is tekinthető.

142 Kossuth Lajos 1870-ben írott részletes feljegyzéseiben kifejtette, hogy az 1848-as törvényhozás egyik legsúlyosabb hiányosságának éppen az egyházpolitikai törvénykezést tekintette. 1848 tavaszán abból indultak ki, hogy „a hatalommal felruházott valóságos állami intézmény"-ként működő katolikus egyház államvallás-eszméje „anynyira sérti az emberi szabadság legérzékenyebb oldalát, a lelkiismeret szabadságát, annyira ellenkezik a polgári társadalom s az állami szuverenitás alapfogalmaival, [...] hogy eltökélettük magunkat e borzasztó eszmét a magyar közjogból kitörölni."

143 Kossuth is az állam és egyház elválasztása „radikálisabb", vagyis az egyházakat kizárólag az „egy hitet valló egyének szabad akaratból kifolyó önkéntes egyesületének" tekintő értelmezését vallotta magáénak, és leszögezte, hogy a megvalósítás során taktikai és nem elvi engedményekre kényszerültek: „Meg voltunk mindnyájan győződve, hogy ha a vallásfelekezetek közti egyenlőségnek ezen módját hozzuk akkor indítványba, oly megkérlelhetlen harcot és háborút idéztünk volna elé, s oly hatalmas segédeket kergettünk volna hazánk szabadsága bécsi ellenségeinek karjai közé, hogy az egész átalakulási munka veszélyeztetve lehetett volna. Nem mertük tenni."

144 Az érvelés elég egyértelműen összecseng azzal, melynek a közös iskola ügyében folyt országgyűlési vita kimenetelekor a Batthyány-kormány részéről - az egyházi élni Fogarasy, 1848. 32. p. 142 Maga Fogarasy Mihály élete is jól példázhatja az egyház 1848-1849-es szerepvállalását. Az áprilisi törvények után mindent elkövetett egyházának az új, polgári rendszerbe való beilleszkedése érdekében, a szeptemberi fordulatot azonban már bizalmatlanul fogadta, és ő is „eljutott" oda, hogy végül 1849-es szökése miatt Kossuthék hazaárulóvá nyilvánították. 1848-as szerepléséről több helyen például: F.Kiss, 1997.; 1849-es elítéléséről: MOL. ME, OHB ; MOL. VKM:Db. 1044/1849.; KLÖM. XV. 396. p. i« KLI. VIII. 339. p. 1

44 KLI. VIII. 342. p. Kossuth szavainak elemzésére részletesebben ld.: Csorba, 1998. 259-260. p.