Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

STIPTA ISTVÁN Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben

időszak alatt is dönteniük kell. Működni kell a fellebbezési bíróságoknak is, kivéve a királyi és báni táblákat. A törvény módosította az országgyűlésen való megjelenési kötelezettséget is, amikor kimondta, hogy a királyi tábla és a hétszemélyes tábla tagjainak a diétái tárgyalások szünetében is tárgyalniuk kell. A megoldás szintén gyakorlati igényeket elégített ki, de a törvényi szabályozás fontos lépés volt a bíráskodás és törvényhozás, az ítélkezési tevékenység és a politika elkülönítése terén is. Ebben a szellemben született és hasonló eredményeket hozott az a reform is, amely az „igazság gyorsabb kiszolgálása" érdekében elrendelte, hogy a hétszemélyes tábla a húsvét utáni törvényszakban is köteles működni. Az 1844:8. tc. ezzel a szabállyal is a felsőbíróságok folyamatos működését kívánta ösztönözni. A bíróságok működésének, a meglévő ítélőfórumok hatáskörének szabályozása mellett fontosak voltak azok a reformkori törvényi normák is, amelyek új, a kor igényeinek megfelelő bíróságokat állítottak fel. Ide tartozik az 1839/1840. évi országgyűlés fontos eredménye, az 1840:15. tc. által létrehozott váltóügyi bírósági rendszer megteremtése. A váltóügyek kérdésében ez volt az első magyarországi szabályozás, hiszen az 1792:17. tc. csak azon perekre írta elő az osztrák váltójogi normák alkalmazását, amelyekben a felek magukra nézve kötelezőnek fogadták el az osztrák bíróságok ítéleteit. Az új hazai váltótörvényszék hatásköre kiterjedt azokra az ügyekre is, amelyeket a kereskedőkről szóló 1840:16. tc. és a csődeljárást szabályozó 1840:22. tc. a bíróság hatáskörébe utalt. A váltóbíróságok - követve az előremutató külföldi megoldásokat - három fokozatban épültek ki. Első szintű bíróság hét városban (Pest, Pozsony, Sopron, Károlyváros, Arad, Debrecen és Eperjes) létesült, a korábban megalakított fiumei kereskedelmi váltó- és tengeri törvényszékkel együtt összesen nyolc bíróság működött. Ezen fórumok nem csupán váltóügyekben jártak el, hanem a náluk regisztrált kereskedők és gyárosok egymás közötti olyan vitáiban is, amelyekben az üzleti könyvek felülvizsgálatára volt szükség. Minden esetben ide tartoztak az áruszállítási szerződésekből eredő viták. Másodfokon a királyi kúrián belül alakított új szerv, a váltófeltörvényszék, fiumei ügyek esetében a magyar tengermelléki kormányszék (Gubernium Fluminense) döntött. A feltörvényszék hatásköre kiterjedt a vármegyék, a városok, a kiváltságolt kerületek és a kerületi táblák előtt indult csődügyek elbírálására. Az új fellebbezési fórum