Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

kormányzat stabilitását követelte, és ezért szavazta le a közös iskola eredeti tervezetét. Éppen Eötvös állapította meg, hogy 1848 júliusá­ban a képviselők többsége azzal a szándékkal jelent meg Pesten, hogy támogatni fogja a kormányzatot, „s túlzás nélkül elmondhatjuk, miként talán soha minisztérium nem létezett, mely a törvényhozásnál ily erős többségre számolhatott volna." 113 Pedig a Batthyány-kabinet nem a klasszikus demokráciákhoz hasonló végrehajtó hatalomként ­vagyis nem a választásokon legtöbb voksot nyert párt vagy pártok soraiból - alakult, hanem előbb történt meg a kormány kinevezése, s utána került sor az országgyűlési képviselőválasztásokra. így is elő­fordulhatott az a teljesen különleges történelmi szituáció, hogy ­Kemény Zsigmond jogos becslése alapján - a képviselők 90 %-a mé­gis kifejezetten kormánytámogató szándékkal jelent meg a pesti or­szággyűlésen, bár a szervezett kormánypárt hiányában a miniszterek ki voltak téve a képviselők szuverén döntése kényszerének. 114 Min­dezek összegzéseként a közös iskola ügyének bukása mögött elsősor­ban nem az egyházi érdekek képviselők részéről történő respektálá­sát, hanem azt a körülményt gyaníthatjuk, miszerint több miniszter is tárcáját kötötte a javaslat elfogadásához, és a honatyák egyszerűen rádöbbentek, hogy számukra is veszélyes lehet a kormány - nem a bécsi udvar, hanem éppen a magyar törvényhozás részéről - történő lemondatásának vagy akár csak gyengítésének kikényszerítése. 115 (A radikálisok a szavazás után például kijelentették, hogy - ha sajnálták is Eötvös közvetett lemondatását - a „rémséges clades" után nem láttak más lehetőséget a miniszter számára. 116 ) Az elemi iskolai törvényjavaslat egyik „mellékvágánya" volt, amikor augusztus 4-én a jezsuita rend végleges kitiltásának régi problémaköre került elő, és Palóczy a reformkorban megszokott akti­vitással vetette magát a vitába. 117 Palóczy korábban is a magyar re­formellenzék jezsuitaellenes törekvései vezérszónokának számított, us Eötvös (1993) 75-76. p. 114 Ld. erről részletesen pl.: Urban, 1986. 491-493. p. H 5 Erre utaltak Madarász László augusztus 9-i szavai is, s már a kortársak is egyér­telműnek tartották a Batthyány-kormány tagjai által a képviselőkre gyakorolt nyomás tényét. Ld. pl. Csengery, 1851. 221. p. Vö. pl. Hajdú, 1933. 251. p. 1. jegyz. stb. n6 Ld. pl. a Márczius Tizenötödike cikkeit, idézi: Hajdú, 1933. 243. p. H? Ismertetését ld. pl.: Csorba, 1998. 269. p.; PLBI. 65-67. p.

Next

/
Thumbnails
Contents