Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

például az augusztus 8-i szavazást úgy kommentálta, hogy három javaslat fogalmazódott meg: egy „miniszteriális" (amelyben a klérus nyomását vélte felfedezni), egy „jezsuita" (ez a nem túl hízelgő jelző a központi bizottmány - Palóczy szerint a közös iskolák szempontjából Eötvösénél is rosszabb - tervezetére vonatkozott), és egy „radikális", amely végül is elsöprő győzelmet aratott, s amelyről a lap nem fukarkodott az elismerő jelzőkkel: „Az oppozíció a vallási türelem aranyfényű zászlóját egész Európa szeme láttára győzedelmesen kitűzte."

108 A Pázmándy-féle módosítást és a kormányzat tekintélymentő manővereit felháborodással fogadták, s ingerülten jegyezték meg, hogy a „tegnapi szavazat nem ütötte agyon a kígyót."

109 A radikális sajtó közölte a név szerinti szavazások eredményeit is, hogy a támogatók-ellenzők nyilvánosságra hozatalával tájékoztassanak a képviselők pártállásáról, vagy annak megváltoztatásáról.

110 Ezekben a lapokban egyébként bővebb terjedelemben foglalkozta Palóczy beszédeinek méltatásával,

111 nem is beszélve az ügy kapcsán megfogalmazott kifejezetten antiklerikális publicisztikákról. Nevezetessé vált például Petőfi Sándor vonatkozó cikke a Márczius Tizenötödike hasábjain, a Der Ungar bírálata, amiért Eötvös nem vállalja elvi meggyőződését a törvényhozás gyakorlatában

112 stb. Rövid kitérőként említést kell még tennünk a Batthyány-kormány 1848 augusztusi helyzetéről, hiszen mint láttuk, a közös iskolával kapcsolatos törvény sorsa egyértelműen összefüggött azzal. A Pázmándy-féle módosítás elfogadtatását nem elsősorban tartalmi elemei tették lehetővé, hanem a mögötte álló aktuálpolitikai megfontolások, nevezetesen az, hogy a képviselők túlnyomó többségének érdeke - különösen a nemsokára kibontakozó önvédelmi harc, illetve annak árnyékában, hogy a bécsi udvari körök az ország áprilisi törvényekben biztosított önállóságának megnyirbálására készültek - a 108 Márczius Tizenötödike, 1848.125. sz. (augusztus 8.) 501. p. 109 Márczius Tizenötödike, 1848.126. sz. (augusztus 9.) 504. p. 110 Ld. pl.: Márczius Tizenötödike, 1848. 127. sz. (augusztus 10.) 510. p.; Nép-Elem, 1848. 35. sz. (augusztus 9.) 140. p.; Munkások Újsága, 1848. 22. sz. (augusztus 17.) 322-326. p. i" Ld. pl.: Nép-Elem, 1848. 38. sz. (augusztus 13.) 149. p.; Der Ungar, 1848. Nr. 183. (6. Aug.) 1721-1722. p.; Nr. 187. (11. Aug.) 1785-1786. p. stb. 112 Utóbbiakat említi: Hajdú, 1933. 244. p. Ld. még: Herczeg: Nevelési ügy és papság. In: Nép-Elem, 1848. 37. sz. (augusztus 12.) 145. p.; korábban: [Herniary Dániel}: Rontsunk, hogy építhessünk. In: Munkások Újsága, 1848. 17. sz. (július 23.) 268270. p. stb., és számos további példát idézhetnénk.