Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

vényjavaslatnak életbe léptetése nemzetemnek vallástalan polgárokat nevelend, ezek pedig a hazának vesztét szülendik."

103 Érdekes módon a protestánsok szinte szó szerint hasonló nézeteknek adtak hangot a közös iskola intézményének ellenzésekor, legfeljebb álláspontjuk megfogalmazásakor taktikusabb, (Pázmándy említett módosító indítványával összecsengő) kompromisszumként ható, ám valójában a felekezeti iskolarendszert stabilizáló, az állami megteremtését gátoló megoldást szorgalmaztak. Ld. például: „A gyermeket nemcsak a közállomány tagjává kell nevelni, hanem az egyházévá is. Azért, valamint kétségtelenül hiba volt a közoktatást egyedül az egyházra bízni; úgy hiba és szélsőség volna azt egyedül a közállománynak adni által, és az egyházat egészen kizárni. [...] E nézőpontból óhajtom, hogy ahol egyes vallásfelekezetnek külön elemi iskolája van, az tovább is tartassék fenn, önkényt értetvén,

104 hogy a közállomány felügyelése alatt maradjon, és ott, hol valamely vegyes vallású helységben egy vallásfelekezet sem volna elég számos külön iskola fenntartására, az iskola vegyes legyen/'

105 Mindhárom történelmi egyházban azonban számos híve akadt (különösen a lelkészkedő papság soraiban) a liberalizmus elveit magáévá tevő, a polgári átalakulás követelményeit a saját egyházában is szorgalmazó személyiség,

106 akik például a közös iskola bevezetése iránti igényüket össze tudták egyeztetni felekezetük lelki-szellemi vagy éppen missziós küldetésével. Az országgyűlési képviselők közül említhetjük például az idézett Mujszer Józsefet, vagy akár (az egyházközségének világi vezetői közé tartozó) Palóczyt, de az is gyakran előfordult, hogy egyes radikális lapok - nyilván célzatosan - közölték hasonló személyiségek írásait, például egy református lelkész élesen kikelt a külön iskola ellen, mondván, hogy „a protestantizmus a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért küzdött, s nem Luther vagy Kálvin vaskalapjáért"

107 stb. A radikális sajtó egyébként is bő terjedelemben és jellemző szóhasználattal kommentálta az eseményeket. A Márczius Tizenötödike 103 Koller János: Egy falusi pap nézetei a köziskoláról. In: Religio és Nevelés, 1848. II. 35. sz. (szeptember 19.) 281-284. p. stb. 104 Önkényt értetvén = magától értetődő módon. 105 Fabriczy Sámuel: Vegyes iskolák. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848. 38. sz. (augusztus 10.) 1043-1044. p. 106 Ld. erről többek között: Horváth (1986) 226. p. stb. 107 Kolmár József: Egy szó a protestáns papsághoz. In: Nép-Elem, 1848. 56. sz. (szeptember 5.) 222. p.