Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)
FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)
gaszkodó stratégiájával. 98 ) Nagy Pál, a katolikus egyház lapjának publicistája a Palóczyék sikerét hozó augusztus 8-i szavazást úgy kommentálta, hogy „a népképviseló'k nagy része [...] törvényeit az elmélet látszólagos absztrakt igazságaira, nem pedig a népszimpátia, jellem és hajlam szilárd alapjára, hol a törvények éltető gyökere fonódik, szokta építeni. [...] Ki csudálkozhatik, hogy a külön iskolákat tárgyazó nemcsak pozitív, hanem permisszív javaslat is elesett." Jellemző módon nem mulasztotta el továbbá hangoztatni, hogy a képviselők többsége unalomba merült, beszélgetett, és oda sem figyelt, amikor a javaslatot megbuktatta. 99 Ugyanakkor, amikor a felsőház a mérsékeltebb javaslatot is visszadobta, a testület döntését a lap szerint a „tanácskozásbani higgadtság s a különböző vélemények előadásábani mérséklet [...], nem az indulat heve vagy a föllelkesedés pillanatnyi hatása, hanem a megfontolás józan szózata" szülte. 100 Az említett „korszellem"-hez tekinthetjük adaléknak, hogy a katolikus egyház már a reformkor utolsó éveiben érzékelte, hogy a polgári átalakulás milyen következményekkel fog járni az iskolarendszerre vonatkozóan, a Religio és Nevelés például 1848 első heteiben úgy érvelt a közös iskola ellen, mintha az áprilisi törvények vagy az augusztusi országgyűlési vita ismeretében fogalmazott volna. Ld. például: „A mi egyszerű elvünk csak ez: legyenek ezentúl is iskoláink elkülönözöttek, vallási felekezet szerint; mert a köziskolák felállításától jót, üdveset várni s reményleni nem tudunk, nem merünk." 101 A lap hasábjain hasonló - a közös iskolákat mereven ellenző, az „évszázados" felekezeti iskolarendszert kizárólagos nemzetboldogító szereppel felruházó - elemzések láttak napvilágot később is, például közvetlenül Palóczy beszédeinek hatása alatt, 102 illetve az ősz folyamán. Egy alkalommal (a már az országgyűlés napirendjéről levett indítvány felelevenítésétől való félelemben) például így írtak: „E tör9 « Ld. pl. Zsilinszky, 1907. 671. p. 99 Religio és Nevelés, 1848. II. 18. sz. (augusztus 10.) 140. p. íoo Religio és Nevelés, 1848. II. 25. sz. (augusztus 27.) 205. p. Vö. Religio és Nevelés, 1848. II. 24. sz. (augusztus 24.) 199. p. A katolikus történetírás szintén jellemző álláspontja szerint dicsérte a felsőház „józanságát" Meszlényi Antal műve is: Meszlényi, 1928. 133. p. 101 Beély Fidél: Némelly észrevételek a köziskolák behozatalát illető indítványra. 1-2. r. In: Religio és Nevelés, 1848. I. 6. sz. (január 20.) 43-45. p.; 7. sz. (január 23.) 4955. p.; 55. p. 102 S.: Bizodalmas levelek a' Religio és Nevelés' szerkesztőjéhez. III. In: Religio és Nevelés, 1848. II. 21. sz. (augusztus 17.) 169-172. p.
