Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

tási szabadságuk hátérbe szorulását a közös iskolák rendszerétől. Formailag azonban nem ezért emelték fel tiltakozó szavukat, hanem elsősorban azért, mert állításuk szerint Eötvös (ellentétben az egyházak 1791/26. tc.-ben illetve az 1848/20. tc.-ben foglalt jogaikkal) nem kérdezte meg a felekezetek véleményét, amelyet a miniszter a képviselőházban igyekezett cáfolni.

95 Augusztus l-re a miniszter valóban összehívta például a protestáns egyházak képviselőit igényeik tisztázása érdekében, ezt azonban el kellett halasztani egy hónappal az erdélyiek magyarországi egyházszervezetbe való integrálása illetve bizonyos félreértések miatt. (Eötvös meghívója pontatlanul tartalmazta a felekezetek megjelölését, félreérthetően a tárgyalandó témákat stb.) A tiszántúli egyházkerület erőteljesen szorgalmazta, hogy halasszák el a távoli jövőbe a népiskolai törvény elfogadását, mivel tartottak attól, hogy az egyházpolitikai vita a társadalom egységének megbontásához vezet. Az önkormányzatukhoz ragaszkodó protestánsok érdekes módon épp katolikus elfogultsággal vádolták a minisztert, Szoboszlai Pap István püspök például úgy vélte: „mintha amaz örökre gyászos emlékű szavak újultak volna meg, igen, mert érezzük mi, hogy a katolikus vallás elveivel ellenkezik a mi hitfelekezetünk jobblétre emeltetése, sőt ellenkezik maga az is, hogy létezünk."

96 A katolikusok pedig már az áprilisi törvények vitája kapcsán meg voltak arról győződve, hogy „honunkban a protestantizmus vezérli a politikát, [...] a kormányok és törvényhozói testületek a protestantizmus szellemében döntik el az egyházi s iskolai nagy kérdéseket, s a katolicizmus szellemétől távozásukban magukat a szabadelvűség terén lenni képzelik."

97 Eötvös helyzete a két merev álláspont között nem lehetett könnyű. (Érdekességképpen megemlítjük, hogy egyes protestáns egyháztörténeti munkák abban az értelemben említik Palóczy felszólalását, hogy kritizálta Eötvöst, mert a felekezetek meghallgatása nélkül nyújtotta be törvényjavaslatát, arról azonban gyakran hallgatnak, hogy Palóczy ezt az elemet éppen csak megemlítette és javaslatának lényege ellentétes volt az egyházak külön iskolákhoz ra95 Zsilinszky, 1907. 670-671. p. 96 Bíró et ah, 1949. 280-282. p. Az egyes egyházkerületi gyűlések hasonló hangvételű határozatairól: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848. [számos helyen], egyes hivatkozásokat ld.: Komlósi, 1988. 384-385. p. Az iskolai oktatás kérdésével foglalkozó evangélikus és református gyűlések jegyzőkönyveit vonatkozó szövegekkel: F.Kiss, 1997. 78-83., 115-118., 146-151. stb. 97 Ld. pl. Fogarasy, 1848. IV. p. Vö. F.Kiss, 1997. 85-89. p. stb.