Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

hívő ember, a református egyház tagja, hanem 1825 óta a miskolci egyházközség segédfőgondnoka is volt, sőt 1844-től képviselői megválasztásáig lakóhelyén a református líceum (tehát egy egyházi jellegű oktatási intézmény!) kormányzójaként tevékenykedett, s ilyen háttérrel foglalt állást az említett módon. Indítványának „kemény" radikális jellege ellen szól továbbá, hogy az nem az egyházi oktatás ellen irányult (vagyis nem kívánta betiltani a vallásos oktatást), hanem a felekezetileg semleges iskolarendszer megteremtéséére fogalmazódott meg (amely a felekezetek számára - igény esetén, saját erőforrásaik alapján - nyitva hagyta volna iskolaalapítás lehetőségét). Le kell továbbá szögeznünk, hogy az országgyűlési vitában összecsapó politikai erők egy - a magyar liberalizmus szellemiségét egyaránt valló - táboron belül vitatkoztak egymással, az alapelvek tekintetében a mérsékeltek és a radikálisok nézetei nem különböztek egymástól. Vitájuk a liberalizmus gyakorlati kivitelezésének is felfogható: fontosabb-e akár „kényszerítő" eszközzel is a többség akaratának érvényesítése (közös iskola), mint a kisebbség jogának biztosítása (külön felekezeti iskola)? A kérdés ilyetén felvetésekor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közös iskola programja 1848 nyarán egy, a polgári értékekkel ellentétes rendszer logikus lebontási kísérleteként, a nemzet egészének érdekeit a felekezeti csoportok fölé helyező elvként született, és eredeti formájában nem vonatkozhatott az egyéni szabadságjogok sérelmére.

82 Összességében tehát ha a kormány - Szabad György idézett kifejezésével - „ideiglenes vagy eleve felcserélésre szánt rendelkezésnek"

83 tekintette javaslatát, törekvése a történelmi egyházak hozzáállása, illetőleg a bekövetkező önvédelmi harc megindulása miatt amúgy is szükségtelen kompromisszumnak bizonyult. Másrészt a közös iskolák megteremtésének programja Palóczy érvelése szerint logikusan következett az áprilisi törvényekből, mintegy az azok alapján álló felépítménynek volt tekinthető, melynek késedelmes bevezetését a polgári állam részéről semmi nem indokolhatta.

84 Vannak, akik emiatt úgy vélik: a püspöki kar az általa gyakorlatilag csak kényszerűen tudomásul vett áprilisi törvények ellen kezdettől támadást készített elő, ezért - elismerve Eötvös széles látókörű oktatáspo82 Vö. erről részletesen: Csorba, 1998. 277. p. S3 Szabad, 1976. 52. p. Vö. 8. jegyzethez írottakkal. 84 Eötvös és a kormány klérussal szembeni erélytelenségét több elemző is hangoztatja, ld. pl. Sőtér, 1967. 241. p. stb.