Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

ugyanis - mondhatnánk: majdhogynem tértől és időtől függetlenül a polgári átalakulás és az azzal ellentétes platformra helyezkedő katolikus egyház között feszült. A másik egyházi ellenérv általánosabb jellegű, ezért később is gyakran felbukkanó volt: a katolikus iskolák kiállták a több évszázados gyakorlat próbáját, s minden tekintetben hasznos állampolgárok kerültek ki intézményeikből, ezért megszüntetésük vagy legalábbis bármilyen mértékű háttérbe szorításuk a nemzet érdekeivel ellentétes. Utóbbi megfogalmazásakor azonban tudatosan nem vették figyelembe, hogy az állam és egyház szétválasztásának, valamint az azzal összefüggő felekezeti egyenjogúságnak az eszméit, melyet az 1848/20. tc. a mérsékelt liberalizmus alapelveinek megfelelő formában definiált, nem tekinthették pusztán elvi jelentőségű deklarátumoknak, azokból következően nem maradhatott volna fenn változatlanul az állam-egyház viszony egyik legalapvetőbb területe, az iskolarendszer kérdése sem. (Az már szinte - a későbbiek ismeretében - természetesnek tűnik, hogy a katolikus oldal éppen a rendkívül mérsékelt, mindenáron kompromisszumkereső és egyébként hívő katolikus Eötvöst vádolta egyházellenességgel, radikális antiklerikális érdekek kiszolgálásával.) Az egyház félelme egyébként bizonyos mértékig érthető, hiszen az 1848/20. tc. által biztosított felekezeti egyenjogúság megfosztotta államegyházi rangjától és kiváltságaitól a katolicizmust, ezért kezdték szívósan védelmezni meglévő befolyási területeiket, elsősorban az oktatási intézményeket. Joggal ijedhettek meg az 1848-ban valóban erőre kapó radikális egyházellenes, a többször felbukkanó antiklerikális (ateista) propaganda elterjedésétől, azt azonban a püspökök, érsekek téves diagnózisának kell tekintetnünk, hogy az országgyűlési képviselők túlnyomó részét, az egész kormányzattal együtt gyakran egy kalap alá vették.

74 (Legalább ekkora szélsőségnek számított természetesen, nnt egyenesen „anakronisztikus" volt a népiskolai törvényjavaslat augusztus eleji tárgyalása. Ld. pl. Halász, 1911. 309. p. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy konkrétan 1848 augusztusa első napjai talán éppen nem az elkapkodott, a katonai helyzet által nyomás alá helyezett tárgyalást, hanem ellenkezőleg, a vita viszonylagosan (!) nyugodt, elsősorban a tartalmi kérdésekre koncentráló, „ráérős" lefolytatását tették lehetővé. Mészáros ugyanis 7-én jelentette be a minisztertanács előző napi határozatát, miszerint a miniszter a délvidékre utazik a katonai helyzet áttekintése érdekében. Ld. erről: Urbán, 1986. 537. p. Vö. F.Kiss, 1989. stb. 7'

1 Az első népképviseleti országgyűlés katolikus szempontú értékelésénél idézhetjük például Meszlényi Antal nagyon is jellemző felfogását, aki szerint az új tör-