Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

mely nem bennünket nyugtat meg, hanem feladatunk oly törvénnyel előállni, mely megnyugtatja az ország polgárainak éppen azon részét, melyre a népnevelés törvénye legnagyobb befolyást fog gyakorolni/^ Tegyük fel ezek után a kérdést, hogy indokolt volt-e Eötvös és a Batthyány-kormány óvatossága az iskolák kérdésében, hiszen ez alapján kell Palóczy „kötelező közös iskola"-tervének elemeit a zömmel indokolatlanul radikális vagy éppen a realitásoknak megfelelő jelzővel ellátnunk. Tény, hogy különösen a katolikus egyház felső vezetése az iskolarendszer mindenfajta megváltoztatásának ellensége volt, 1848-ban e kérdésben - meglehetősen kompromisszumképtelen módon - a közös iskolák engedőleges bevezetését is az egyház belügyeibe való durva beavatkozásként sérelmezte. Vagyis Eötvös kompromisszumos javaslatát éppen azok fogadták a legmerevebb elutasítással, akikkel a kompromisszumot meg kellett volna kötni, vagyis a püspöki kar tagjaival. A katolikus egyház akkori és későbbi értékelése szerint a Batthyány-kormány egyáltalán az iskolarendszer akár felületes megváltoztatása kérdésének puszta felvetésével is „tövist szúrt a katolicizmus szívébe."

72 A katolikus álláspont akkor is, később is rendszerint két dologgal érvelt álláspontja mellett: egyrészt úgy vélték, hogy 1848 nyarán az idők rendkívüli körülményei között (augusztusban már javában folytak a délvidéki szerb felkelés eseményei, folyt Jellacic magyarországi betörésének előkészítése stb.) nem szabadott volna e nagy jelentőségű és csupán emiatt ingerlésre okot adó iskolaügyi vitát napirendre tűzni. Megjegyezzük, e vélemény a tények alapján nem igazán helytálló, ugyanis - mint például Hajdú János monográfiájában kifejti - húsz évvel később, 1868ban teljesen békés körülmények között a szintén Eötvös által képviselt népoktatási törvényjavaslat pontosan ugyanezeket a heves vitákat indukálta, ugyanazokkal az ellenérvekkel és ugyanolyan erősségű egyházi tiltakozással, pedig e második törvényjavaslat eleve jóval mérsékeltebb formában lett beterjesztve, mint az 1848-as (a felekezeti iskolarendszert például eleve nem kívánta bolygatni).

73 Az ellentét TI Felkai, 1957.110. p. 72 Meszlényi, 1928. 132. p. 73 Hajdú, 1933. 259. p.; részletesebben pl.: Felkai, 149-179. p. Utóbbi monográfia egyébként az 1848-as javaslat bukását - nézetünk szerint kevésbé helytállóan szintén elsősorban a rendkívüli idők körülményeiben jelölte meg. Felkai, 1979. 99. p. Ezt egyébként liberális felfogású elemzők is megállapítják, egyesek sze-