Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

van is, aki erőszakosnak vélt jellege miatt utasította el a felekezetileg semleges oktatás Palóczy által indítványozott formáját. -Széchenyi felszólalásával egyértelművé vált, hogy a felekezeti oktatás épségben tartása immár a kormány egésze álláspontjának tekinthető, így a szavazáskor annak tevékenysége is mérlegre kerül. Az indulatossá fajuló vitában új érvet már egyik fél sem tudott felvonultami. A határozathozatalt 8-án végül is az tette lehetővé, hogy 40 képviselő visszavonta bejelentett hozzászólási szándékát. A szavazáskor a Palóczy érveivel felvértezett „radikálisok" maguk mellé állították a többséget, és meggyőző fölénnyel (181:86) arányban (igaz: 121 képviselő távollétében) megbuktatták Eötvös javaslatát, és az országgyűlés kimondta az elvet, hogy állami pénzen csak felekezetileg semleges (közös) iskolát lehet fenntartani. A vereség váratlanul érte a Batthyány-kormányt, mely feladatul tűzte maga elé az immár a kabinet tekintélyét veszélyeztető iskolaügyi törvény megváltoztatását. A miniszterek (nemcsak Eötvös, hanem még Kossuth is) lemondásukat fontolgatták, illetve helyezték kilátásba a szavazás eredménye miatt,

53 és végül ez a tény vezetett el ahhoz a példátlan esethez, hogy a megszavazott törvényjavaslatot - a házszabályok nyilvánvaló megsértése árán

54 is - újra tárgyalás alá vegyék. (Eötvös már azt is sérelmezte, hogy a központi bizottmány több ponton módosította törvénytervezetét.) A 9-i országgyűlési vitanap eseményei arra utalnak, hogy a kormány előre elkészített forgatókönyve szerint zajlott a második szavazási forduló, melyet bizonyára előző este egyeztettek a miniszterek és Pázmándy Dénes házelnök.

55 Ennek megfelelően utóbbi átadta székét Pálffy János alelnöknek és mint egyszerű képviselő, a napirend váratlan megváltoztatásával módosító indítványt terjesztett elő.

56 Azt javasolta, hogy ahol valamely felekezet többsége nem akarja gyermekeit a közös iskolába járatni, legyen lehetőségük az önálló oktatási intézmény felállítására illetve további működtetésére. Ervelésének (egyébként valóban gyenge lábakon álló) alapja az volt, hogy ezzel nem sérülne meg az előző napon hozott határozat, hanem éppen ezzel érnék el annak igazi célját, vagyis az iskolaalapítás szabadságának biztosítékait. (Konkrétan a közös iskola alapját szolgáló 5 %-os adót az előző napi tör53 Ld. erről pl. Urbán, 1986. 537. p. « Vö. KLÖM. XII. 688. p. 55 Csorba, 1998. 273. p. 56 A vita szövegét ld. Közlöny, 1848. 64. sz. (augusztus 12.) 311-314. p.