Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

tartom, sőt tartom oly célnak, mely felé törekednünk kell [...], de a kérdés nem elvbeli kérdés tisztán, hanem mint minden, politikai kérdés, mihelyt alkalmazásáról van szó, tisztán alkalmazási és praktikus

46 kérdés." Eötvös úgy vélekedett (ez a közös iskola ellenzőinek legfontosabb érve lett), hogy a közös iskolát kényszerítő jelleggel bevezetni ugyanolyan igazságtalanság, mint a felekezeti iskoláztatás, és meg kell hagyni az iskolaválasztás szabadságát, a közös iskolát pedig engedőlegesen rendszerbe állítani, továbbá kételkedett abban, hogy ez az intézmény a diákok közötti vallási-felekezeti feszültségeket enyhíteni fogja. Szacsvay Imre rövid felszólalását követően (a radikális képviselő a közös iskola mellett tört lándzsát), Palóczy lépett a szónoki emelvényre, s újabb nagy beszédben érvelt a külön (felekezeti) iskolarendszer eltörlése és a közös iskolák rendszerének megvalósítása mellett.

47 Tagadta, hogy az egyházi iskolák azonnali felszámolása nehezen megvalósítható feladat volna, ha a közös iskola hasznosságát felismertük, csak akarat kell a kivitelezéshez - hangoztatta. Cáfolta továbbá a kormány illetve a központi bizottmány azon kifogását, hogy a nép éretlen volna a közös iskola eszméjének megértésére és elfogadására.

48 Akik nem értik ezt, csupán a történelmi egyházak (katolikusok és reformátusok egyaránt) konzervatív, hatalmi monopóliumokban gondolkodó szárnyai. Ervelésének egyik sarkpontjába ezúttal - Mujszerhez kapcsolódva - a közös iskola gazdaságosabb megvalósításának elvét állította: „igen helyes financiális tekintetből is, hogy közös iskolák legyenek, [...] azért, mert ha közös iskolák lesznek, annak két fundust rendelt ezen törvény, egyik az adórugtatás,

49 másik a község elemi kasszája. Ha külön iskolák lennének, ez többre rúgna, mert például van egy nagy községben két felekezet, például 60 katolikus, és református kevés, de van 50 gyermek, mely elég, hogy külön iskola állíttassék. A kevesebbség mindenhol úgy lesz, hogy hiszen ezen iskolának költségeit nem én viszem, hanem viszi a kassza, s ami ebből sem telik ki, fizeti a község és a státus, s a sok számtalan költség miatt megunják az adófizetést, s a státus sem tud fizetni. De ha közös lesz az iskola, s az adót kivetik, 46 Praktikus = itt: gyakorlati. 47 PLBI. 68-72. p. 48 Megjegyezzük, a központi bizottmány előadója, Kacskovics Lajos szerint a bizottsági vélemény eléggé kidolgozatlan illetve átgondolatlan formában került a képviselők elé. Kacskovics-életrajz, 1887. 122. p. 49 Fundus = itt: pénzalap; adórugtatás = adókivetés.