Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

nak húzni."

43 A Ház többsége - elutasítva egyes, Palóczy rövid hozzászólásában is érintett - véleményeket, nem akart kötelező vallásoktatást, melyet ennek megfelelően szavaztak meg a honatyák. A közös iskolák ügye a szakaszonkénti tárgyaláskor átmenetileg háttérbe szorult a törvényjavaslat más - nem kevésbé jelentős pontjai mögött,

44 augusztus 7-én azonban újra, még nagyobb hatásfokkal csaptak össze a közös és a külön iskola rendszerének (voltaképp az egyházi érdekekkel való szembeszegülés és azok megkerülésének) hívei.

45 A szakaszonkénti szavazáskor elsőként Raisz Szilárd foglalt állást, méghozzá meglehetősen mérsékelten: „A külön hitfelekezet jogait tisztelem, és ezért nem akarom azokat annyira mértéken túl korlátozni, és kívánom, nehogy ezen intézkedésnek visszaható ereje legyen, miszerint mondassék ki, hogy a már eddig létező hitfelekezeti iskolák ezentúl is megtartathatnak; továbbá adassék engedelem arra, hogy ahol gyűlölséggel viseltetnek a hitfelekezetek a külön iskolák iránt, ott szabadságukban legyen maguknak állítani iskolát." Hogy Palóczy 4-i felszólalásának mekkora hatása volt a közös iskola ügyére nézve, Bója Gergely - Raiszt követő - felszólalásából érzékelhetjük: „Mi mindnyájan meg voltunk hatva szavai által, és készek valánk neki kezet nyújtva ezen szép elvet lelkesedéssel kimondani. [...] Legyen szabad nékem azon igen tisztelt képviselőtársunk szavait a Háznak figyelmébe ajánlani, és kérni a Házat, méltóztassék ezen elvet megállapítani, ez lesz a mostani nemzeti gyűlésnek legszebb diadali dicsősége." Mujszer József hozzászólásában múltkori érveit kiegészítette személyes lelkészi tapasztalataival, miszerint ott, ahol a különböző vallású gyermekek közös iskolába járnak, sokkal kisebbek a vallási súrlódások, továbbá cáfolta, hogy az állam a „vallásszínezet nélkül" minden községben alapítandó közös iskolák finanszírozási kérdéseit ne lenne képes megoldani, mint azt Eötvös korábban is többször hangoztatta. Dedinszky József Mujszer mellett, gróf Teleki Domokos pedig a központi bizottmány permisszív (vagyis engedőleges) javaslata mellett foglalt állást. Eötvös újra igyekezett kifejteni álláspontját: „Én a közös iskolát nemcsak károsnak nem « PLBI. 67. p. 44 Ld. erről többek között Kossuth Lajos hozzászólásait az elemi oktatási finanszírozási kérdéseiről: KLÖM. XII. 683-688. p. 45 Megjegyzés: Csorba László egyébként kitűnő tanulmánya tévesen írja, hogy erre a vitára 8-án került volna sor. Csorba, 1998. 272. p. A vitát ld.: Közlöny, 1848. 62. sz. (augusztus 10.) 297-298. p.