Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI NÉPOKTATÁS

hogy mindkét tanító javadalmi lakással bírjon, a kántor részére külön lakóépületet emelnek. A II. tanító pedig az iskolaépülettel kapcsolatos régi kántori lakásban kap helyet. Ujabb két tanterem létesítése lépést tart az újabb tanítói állások szervezésével, úgyhogy 1896-ban már 4 tanterme (s vele egy fedél alatt 1 tanítói lakása) van az adácsi róm. kat. népiskolának. 5. Iskolánk hat tanítássá válik Történetének további során már pontosan nyomon tudjuk követni a vele kapcsolatos eseményeket, mert az egyközségi iskolaszéki és képviselőtestületi jegyzőkönyvek adatai ezekről kimerítően tájékoztatnak. A továbbiak során ennek adataira támaszkodom. 1899-ben iskolánknak négy tanítója van éspedig: Berényi Lajos, ki kántor is egyúttal, továbbá Wunsch Feren, Miltenberg Karola és Tomássy Anasztázia. Ez utóbbi még az évben lemondott állásáról, minthogy férjhez ment dr. Asztalos Kálmán harsányi körorvoshoz. Helyére 1899. szeptember 9-én, Streitmann Erzsébetet választják, aki azonban állását nem foglalja el, mert ugyanakkor gyöngyösi állami iskolai tanítóvá is kinevezték. Az 1899. szeptember 16-i választás sem hozott végleges megoldást, mert az akkor megválasztott Patak Ilona inkább Ónodra ment. Végre az eddig mellőzött pályázók egyikével Pataky Máriával töltik be az állást. (1899. szeptember 18.) 1900. II. 9.-én felszólítás érkezik a Kir. Tanfelügyelőtől, hogy az általános ismétlőt gazdasági ismétlővé alakítsák át. „A gazdasági ismeret vezetésével Wunsch Ferencet bízzák meg, ki ezért nem kap külön díjazást, csak azt a 10 forintot, amit eddig is kapott, mert a község úgy is túl van terhelve." A gazdasági ismétlőben minden hét csütörtökén folyik az oktatás, 5 órán keresztül (de. 3 óra, du. 2 óra). A hittantanításra vasárnap kerül sor. A fiúkat Wunsch Ferenc, a leányokat