Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI NÉPOKTATÁS

pedig Miltenberg Karola oktatja. Részükre 200-200 Korona államsegély kiutalását kérik (1903. I. 8.). A VKM. a kérelmet teljesíti. 1900. május 3-án kerül szóba a „nyári gyermek-menhely", mint olyan időszaki intézmény, amely már azelőtt is" működött a nagy szünet idején. Minden évben május l-jén nyitották meg és fenntartották egészen augusztus 31-ig, hogy a szorgos tavaszi és nyári munkák idején a mezőkön dolgozó szülőket a gyermekek felügyeletének gondjától mentesítsék. Helye a róm. kat. iskola egyik terme volt. A gyermekek felügyeletét egy-egy tanítónő vagy a tanítók leányai közül a nagyobbak látták el, akik ezért külön díjazásban részesültek. 1901. augusztus 8-án az „Olga-majori" és a „Kenyérvári" gazdasági településeken létesítendő róm. kat. iskolák képezik a megbeszélés tárgyát. Minthogy a politikai község, mint a róm. kat. iskolák anyagi fenntartója - újabb terheket nem képes magára vállalni, a kérdést, úgy oldották meg, hogy Gróf Batthyány Tivadar földbirtokos és kegyúr az Olgamajorban róm. kat. jellegű magániskolát nyitott, 1903. január l-jén, a Kenyérvári pedig állami jelleggel indult. Az Olgamajori iskolának Brandtner Róza lett az első tanítója, a kenyérvárinak pedig Paczelt Ferenc, kikről a későbbiek során még többször lesz szó. Az 1902/03. iskolai év folyamán december, január és február hóban iskolánkban a tanítást szüneteltetni kellett, a nagymértékű kanyaró-járvány miatt. 1903. augusztus 7-én Wunsch Ferenc tanító azzal a kéréssel fordult a képviselőtestülethez, hogy az üresedésben levő postamesteri állásra pályázhasson. Az iskolaszék „akként határoz, hogy Wunsch Ferencnek, aki a községben 29 éve működik mint tanító, - mindenkinek megelégedésére — megadja a kért engedélyt úgy, hogy kineveztetése esetén a postát iskolai időn kívül vezethesse; tanítás alatt pedig a neje lássa el a postai teendőket."