Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI NÉPOKTATÁS

alkalmaztak. Eleinte a maguk költségén fogadták fel őket, később azonban már a politikai község juttatott bizonyos javadalmazást ezeknek az instruktoroknak, vagy subdocenseknek (altanítók), ahogyan akkor nevezték őket deák nyelven. (Lásd az 1810. évi Canonica Visitatio-ról szóló rész 14. pontját.) 3. Újabb tanítói állások szervezése a XIX. század második felében Mikor 1848-ban a tanulók létszáma 144-re emelkedett, az egyházközség hivatalosan is megszervezi a II. tanítói állást. Az ezen az álláson működő tanító már önálló volt, de kötelességei közé tartozott a kántor helyettesítése. Újabb állás szervezésére 1888-ban került sor, amikor már 360 volt az iskolába járó gyermekek száma. 1896-ban pedig már 4 tanítója van az adácsi rk. népiskolának. 4. Az iskolaépület Az 1810. évi Canonica Visitatio jegyzőkönyve szerint az iskolaépület a templom mellett áll. Két szobája van; egyik a tanterem, másik a kántortanító lakása. Fis cher István egri érsek 1813. január 19-én kelt észrevételeiben, melyet a fenti jegyzőkönyv megállapításaira tett, — sürgeti egy új, „modern" iskolaépület és kántori lakás létesítését. A főpásztori figyelmeztetésnek hamarosan meg lett az eredménye, mert 1825 táján egy nagyobb termet és kétszobás kántortanítói lakást egy fedél alatt egyesítő kőépületet emelt az egyházközség. Tehette ezt annál is inkább, minthogy az építkezéssel járó anyagi terheket a kegyúr viselte; a hívek pedig — ősi szokás szerint - a kézi és igás napszámot szolgáltatták. Amidőn 1848-ban a II. tanítói állást megszervezték, a szabadságharc elmúltával - megépítik a 2. tantermet; és