Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI NÉPOKTATÁS

Az adácsi népoktatás AZ ADÁCSI RÓMAI KATOLIKUS NÉPISKOLA TÖRTÉNETE 1. Az ősi plébániai iskola Tudjuk, hogy mindazokon a helyeken, ahol katolikus pap működött, már az Árpádok korában megvoltak országszerte a plébániai iskolák. Az 1331. évi pápai tizedlajstromok szerint Adácsnak már van temploma és papja, tehát van plébániai iskolája is. 2. Az adácsi római katolikus népiskola létezésének első írásbeli nyoma Az, hogy a későbbi századok során ennek az iskolának mi lett a sorsa, ma már megállapíthatatlan; annyi tény, hogy az 1810. évi Canonica Visitatio (Egyházi Látogatás) idején van iskolaépület és van kántor, aki a gyermekeket az elemi ismeretekben oktatja. A kántor neve Berényi Sándor, aki egyben a tanítói és a községi jegyzői tisztet is viseli, itten már 35 éve. Tehát a népoktatás első', helybeli írásos nyoma 1775-ig vezethető' vissza. (Ha a régi, 1712-ben megkezdett anyakönyvek el nem vesztek volna, ezt a dátumot még előbbre tehetnénk.) 1775-tól az adácsi róm. kat. népoktatás ellátása szoros kapcsolatba lép a Berényi-családdal, melynek tagjai apáról fiúra szálló családi hagyományként viselik a kántori és a néptanítói tisztet egészen napjainkig. Minthogy kántoraink egyszersmind nótáriusok (jegyzőit) is voltak — mely elfoglaltságuk egyházi és tanítói tisztjük ellátását akadályozta, azért már az 1700-as évek második felétói állandó helyettest