Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

templommal; a mai templomnak is ugyanaz a védőszentje".

5 Ha Adácsnak a jelzett évben temploma és papja van, akkor hívei is vannak, akiknek a számát 10-12 házban legalább 100-ra, 120-ra tehetjük. Adács egyébként nem állott magában templomával, mert a környék minden falujában volt már akkor templom.

6 Az egyházi törvények előírása szerint minden plébánián fel kellett állítani az ún. „Plébániai, farai (Pfarrei) iskolát". Tehát itt is érvényben volt a törvény. Ezen iskolában a plébános, vagy az általa fogadott segéd tanította a gyermekeket a hit elemeire, az imádságra, a templomi énekre és az olvasásra.

7 Aki magasabb képzettségre vágyott, az a kolostori iskolákat kereste fel. Az adácsi fiatalok abban a szerencsés helyzetben voltak már akkor is, hogy tudásukat a két közeli kolostori iskolában továbbfejleszthették. Az egyik a Boldogságos Szűzről nevezett Monostori (Vámosgyörktől nyugatra) bencés, a másik az Abasári (Saár monostrai) ugyancsak bencés apátság. A török időkben mindkettő elpusztult. A félhold alatt A virágzó hitéletnek a török uralom vetett véget. A gyászos emlékű mohácsi csata után két évtized sem múlik el, és 1544-ben Gyöngyössel és a többi Mátraalji faluval együtt Adács is török kézre kerül. És ezzel népünkre az állandó zaklatás és félelem korszaka következik; vagy a halál, vagy a fogolyként való elhurcolás várt rá. Ezért, a veszedelem közeledtével a ma „Zsombik"-nak nevezett határrész nádasába futnak, melynek gázlóit és ingovánnyal körülvett, rejtett szigeteit, csak a helybeliek ismerték. 5 Balássy Ferenc a 4. sz. a. már idézett munkája. 6 Az egri egyházi főmegye névkönyve az 1849. évre, továbbá Schematismus cleri Archi-Dioecesis Agriensis, 1902. 7 BANGHABÉLA: Katolikus Lexikon, IV. kötet, 15. Budapest, 1933.