Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

Midőn a bujdosó csapat visszakerül, templomát feldúlva, otthonait kifosztva és felperzselve találja. „Lelkipásztora és a nép vénei elfogytak a szörnyű csatározások között. Akik megmaradtak, azokat fogságba hurcolták, mivel mint Pető Gergely akkori krónikás írja, csak egy álló esztendő alatt az északi hídon 80.000-ig való keresztény rabokat költöztettek által a pogányok a török gályákra. Kik között számtalan papok, szerzetesek, bölcs tanítók s népek pórázon vitettek ki a Tisza és a Duna-melléki alsó Magyarországból."

8 Adács papja is fogoly lett, hacsaknem még mielőtt azzá lett volna, mindjárt helyben le nem kaszabolták. Nos, itt a bizonyság. Amidőn 1550-ben a hatvani szandzsák adófizető községeit összeírják, a névsorban mindig a község papja szerepel először. Minthogy Adácson nem talál papot az összeíró, 8 TELEK JÓZSEF: Négy világító úrnapi lámpások, 76-77.; P. Köriig Kelemen ferences házfőnök: Hatszázéves ferences élet Szécsényben, 13321932. A szécsényi ferencesek története. Vác, 1931. Kapisztrán nyomda. 107.